A Nemzeti Örökség Intézete idén második alkalommal szervezte meg a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek Szakmai Konferenciát, amit a jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel online felületeken lehetett követni. A nívós szakmai konferencia keretében előadást tartott Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója, aki az emlékhelyek megváltozott helyzethez alkalmazkodó programjairól számolt be. A követők meghallgathatták Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkárának előadását, amelyben a nemzeti emlékhelyek és a honvédelmi nevelés kapcsolatát tárta fel.

A konferencia keretében dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, mint az „Év Emlékhelye” díjas székesfehérvári Nemzeti Emlékhely üzemeltetője Statikus emlékezetből dinamikus nemzettudat – Székesfehérvár stratégiája a nemzeti emlékhely revitalizációja témában szólalt fel a kedd délelőtti szakmai fórumon. A Nemzeti Örökség Intézete idén második alkalommal rendezte meg a nemzeti és történelmi emlékhelyek szakmai konferenciáját, a rendkívüli helyzethez alkalmazkodva ezúttal online közvetítve. A konferencia célja a tudásmegosztás mellett az emlékhelyek közti kommunikáció segítése és az együttműködések előmozdítása volt. Emellett kiemelt hangsúlyt kapott az immár 6 éve elindított Emlékhelyek Napja programja is, mely nyitó programjának az idei éveben, a tervek szerint május 8-án, Székesfehérvár adhat majd otthont. Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI főigazgatója az ezévi kihívásokról beszélt. Mint mondta, nagy feladatuk volt az online térbe költözés és egy új követőbázis kiépítése, akik számára időről időre értékes tartalommal tudnak szolgálni: „Videós sétákat indítottunk, és a már meglévő és jól ismert programjainkat, megemlékezéseinket is az online térbe költöztettük.” A főigazgató elmondta, hogy a tavalyi évben elsőként adták át az Emlékhelyek Napjához kapcsolódóan az Év Emlékhelye díjat, amelyet Székesfehérvár vehetett át. Beszédében reményét fejezte ki, hogy 2021-ben az Emlékhelyek Napját a tervezett időben, május 8-án, a nemzet bölcsőjében, Székesfehérváron, személyes részvétel mellett rendezhetik meg. A nemzeti emlékhelyek és a honvédelmi nevelés kapcsolatáról tartotta meg előadását Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára. Mint mondta, bár nagyon hasonló kifejezések, jelentéstartalmukban mégis különbséget kell tenni a hazafias és a honvédelmi nevelés között. „A hazafias nevelés minden magyar állampolgár Alaptörvénybe iktatott kötelezettsége, amelyhez a Honvédelmi Törvényben foglalt önkéntes alapú, honvédelmi nevelés adhat segítséget.” – emelte ki az államtitkár. Előadásában kitért arra, hogy a Magyar Honvédség a honvédelmi nevelés elősegítése érdekében országosan számos iskolával áll kapcsolatban, ahol későbbi elköteleződés nélkül tanulhatnak a diákok a haza védelméről, de újraélesztették a Honvéd Kadét Programot is, ezzel is biztosítva a későbbi tiszti és tiszthelyettesi képzések utánpótlás-bázisát – ezen képzések tekintetében a Magyar Honvédség szoros együttműködésben dolgozik a NÖRI-vel, hiszen a hazafias nevelés a magyar emlékhelyek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A NÖRI 2020-ban a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyet tüntette ki első ízben a megtisztelő Év Emlékhelye díjjal. A városban végzett emlékhelyvédelmi stratégiáról és az emlékhely revitalizációjáról dr. Cser-Palkovics András polgármester tartott előadást „Statikus emlékezetből dinamikus nemzettudat” címmel. „Mint minden önkormányzatnak, Fehérvárnak is vannak kötelező és nem kötelező feladatai. Az emlékművek, emlékhelyek alapvető gondozása kötelező feladat jogilag és erkölcsileg egyaránt. Azonban az alapvető kötelességek felett, tehát a rendszeres megemlékezéseken, beszédeken és az emlékek ápolásán túl felelnünk kell egy nagyobb kihívásra is: mert az örökségünk, különösen egy olyan város esetében, mint Fehérvár, lehetőség is.” – mondta a városvezető. Revitalizáció alatt legtöbben tereprendezést, fizikai építkezést értenek, és valóban, a fehérvári emlékhely kapcsán számos kisebb-nagyobb beruházást végeztek és végeznek most is az Árpád-ház Program keretén belül. Elindult például a Kőtár és egy sétaút kialakítása: „Az Emlékhelytől körülbelül 300 méterre található a város egyik régi moziépülete, melynek teljesen új funkciót adunk, közel 4 milliárd forintos kormányzati támogatással. A látogatóközpont interaktív és hagyományos kiállításokat tartalmaz majd, konferencia- és tudományos központot, valamint az úgynevezett „kőtárat”, ahol a bazilika tárgyi emlékei lesznek bemutatva. Ezt az épületet sétaút fogja összekötni az Emlékhellyel, amelynek nyomvonalát térkövek jelölik, az útvonalon pedig számos információs elemet helyezünk majd el.” A polgármester nem csak fizikai, de szellemi revitalizációról és a történelmi emlékezetpolitika kialakításáról, a hagyományok ápolásáról és a közösség bevonásáról is beszélt. A nívós szakmai konferencia visszanézhető a NÖRI Youtube csatornáján.