A járvány nem csupán a civil zenei életet, hanem a katonazenészeket is próbára teszi. Alaptevékenységeik közé a katonai rendezvényektől kezdve, a nemzeti ünnepek kiszolgálásán és a hagyományőrzésen át a nemzeti, zenei kincseink ápolása, átörökítése és megőrzése egyaránt beletartozik. Mindezek mellett a toborzásból is kiveszik részüket, mert az ifjabb generációk figyelme a katonazenén keresztül könnyedén felkelthető. Az elmúlt, koronavírussal sújtott hónapokban a katonazenészek sem a megszokott formában végezhették munkájukat, ugyanis rendészjárőrként, egészségügyi szolgálatban és határőrizeti feladatokban kell helytállniuk.
A székesfehérvári MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezredhez tartozó, 1896-ban Rosner Vilmos által létrehozott, majd 1964-ben újjáalapított Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar katonái is ezt az utat ,,tapossák” most. A jelenről és a múltról egyaránt nyilatkozott karmesterük, Ruff Tamás őrnagy, aki Karnizs Csaba századostól vette át a karmesteri pálcát 2010-ben egy olyan formációnál, amely több mint százéves gyökerekkel rendelkezik Székesfehérváron. Ruff őrnagy elmondta: a legnagyobb nézőközönséget vonzó rendezvényüknek az egyik karmester-elődjükről, Fricsay Richárdról elnevezett Regionális Katonazenekari Fesztivál bizonyult, ahol még a legcsekélyebb nézőszámuk is ezerötszáz főt tett ki. Ám volt olyan év, amikor ez a szám elérte a háromezret is. A gyakran közismert színészekkel, zenészekkel is együttműködő Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar fellépései évente meghaladják a százötven alkalmat. A járványidőszak előtt előfordult, hogy minden másnap koszorúzásnál vagy delegációfogadás során kellett helytállniuk, de kegyeleti szertartások, egyéb fellépések éppúgy hozzátartoznak mindennapjaikhoz, mint a nagykoncert, vagy az országszerte méltán elismert adventi és virágvasárnapi hangversenyek. A karmestert örömmel tölti el, hogy zenekarukból kevesen távoztak az idők során: e tény véleménye szerint az erős bajtársi összetartásnak köszönhető. A fent említett szolgálatok miatt jelenleg a zenekari próbák kevesebbek, ám ha van egy kevés idejük, áldoznak a muzsika ,,oltárán”. Legnagyobb veszteségük azonban a közönség hiánya. „Bennünket itt igazán szeretnek: a város is sajátjának tekinti tevékenységünket.” – hangsúlyozta Ruff Tamás őrnagy, akit büszkeséggel tölt el, hogy a járványhelyzet alatt három alkalommal részesültek miniszteri elismerésben fehérvári zenészek a járőrszolgálat ellátása során nyújtott kiemelkedő helytállásukért. Ber Ferenc zászlós és Bodrogi Zsolt főtörzsőrmester tűzesetnél mentett életet, Acsay Gábor főtörzsőrmester egy egészségügyi mentésben cselekedett példamutatóan, míg – a már említett – Bodrogi főtörzsőrmester egy kigyulladt gépkocsit oltott el sikeresen.