A 90. születésnapját ünneplő Hegedűs Györgynét Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője köszöntötte fel Székesfehérvár Önkormányzatának ajándékaival és a miniszterelnöki gratuláló emléklappal.

Hegedűs Györgyné, Terike néni 1932. október 14-én született az akkor Zala megyei Bazsiban a család negyedik gyermekeként. Édesapja sajnos korán meghalt, így ő testvéreivel együtt nevelőszülőkhöz került Székesfehérvárra. A Selyem utcai iskolában tanult meg írni, olvasni. Cipészként dolgozó nevelőapukájának sokat segített már gyerekként is. A második világháború borzalmait Fehérváron élte át. Először a Rác utcából bombázták ki őket, ahol akkoriban nádfedeles házak voltak, amelyek a város második bombázásakor leégtek teljesen. Utána a Palotai útra kerültek, majd a Szömörce utcában vészelték át a világégést. „A mai Pláza előtt a Mária szobor mellett láttam a háborúban, amikor a döglött ló húsát sarabolták az emberek, vagy az Országalmánál a táblával a nyakában felakasztott embereket. Sajnos, sok mindenről van személyes tapasztalatom.” – mesélte Terike néni. Fiatalként Mosonmagyaróváron szerzett aztán baromfitenyésztő szakmunkás bizonyítványt, és az iskolaszünetekben a Vasútállomáson dolgozott: először kapált, majd segéd volt egy irodavezető mellett. Majd a KSZG-nél helyezkedett el a Feketehegyen, ahol átmenetileg bérelszámolóként dolgozott, majd hosszú ideig távírász volt a Vasútállomáson. „Kopogtattam, és itt van még mindig a fejemben a morze Abc” – mondta. Ebben az időben, 1952-ben ment férjhez. Egy lánya és két fia született, és egy darabig otthon volt családanyaként. Elvégezte közben az eladói, boltvezetői tanfolyamot és 1965-ben az Albakerhez ment, ahol 22 évet dolgozott. A Magyar Királlyal szemben (akkor Velence Szálló) a 206-os számú boltban az önkiszolgáló részen volt pénztáros. „Innen mentem nyugdíjba, de az akkori főnököm kérte, hogy maradjak a csemege részlegen. Utána még a Skálában a műszaki osztályon, majd a mai Ősz utcai OTP helyén a mezőgazdasági boltban dolgoztam, majd még kilenc évig a Vasvári Pál Gimnáziumban takarítottam.” Hegedűs Györgyné két cikluson keresztül is Felsőváros képviselője volt az akkori Városi Tanácsban. Mint Terike néni mondta kinőtt mára az unokázásból, mert a legfiatalabb is 23 éves, de boldog családban él, ahol összetartanak és szeretik egymást.