A Katyńi Áldozatok Emléknapján főhajtással és néma koszorúzással tisztelegtek Székesfehérváron, a Jávor Ottó téri katyńi emlékkeresztnél annak a mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, tiszt és tisztségviselő emléke előtt, akik a keleti Golgotán vesztették életüket 1940 tavaszán.

Az emléknapon főhajtással és néma koszorúzással tisztelegtek a résztvevők. A vármegye és a város nevében dr. Simon László főispán, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Lehrner Zsolt alpolgármester, valamint Wilmek Tibor, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnöke közösen helyezte el az emlékezés virágait a kereszt előtt. A főhajtáson részt vettek és koszorúztak a Székesfehérvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tagjai is.

A katyńi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a II. világháborúban a szovjet Központi Bizottság Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntése alapján a Belügyi Népbizottság egységei követték el, amikor a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó, 22-23 ezer fő lengyel tisztet, főtisztet és értelmiségit hidegvérrel kivégezték. A népirtást titkolva, az áldozatokat a Szmolenszk melletti Katyń erdeiben, tömegsírokban temették el. A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja, mivel 1943-ban ezen a napon tárták a németek a világ nyilvánossága elé a megtalált tömegsírok tényét.

Székesfehérváron 2012-ben, a lengyel és magyar nép közötti kölcsönös megértés és tisztelet jeléül avatták fel a Jávor Ottó téren a Katyń keresztet. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség kezdeményezte emlékmű elkészítését Székesfehérvár Önkormányzata támogatta.