Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig – 13 történet eredeti illusztrációi a magyar diafilm hőskorából.
Rajzolta: Zórád Ernő
Gulliver kalapjától Háry János kalandjáig
13 történet eredeti illusztrációi a magyar diafilm hőskorából
A magyar diafilm története immár 70 éves múltra tekint vissza, a műfaj egyik legismertebb megteremtője Zórád Ernő festő- és grafikusművész volt. A kápolnásnyéki Halász-kastély legújabb kiállításán tizenhárom klasszikus diafilm eredeti illusztrációin keresztül mutatja be nemcsak a történetet magát, hanem azt is, hogyan és milyen technikával készültek e filmek. Az önmagukban is kiemelkedő grafikai értéket képviselő akvarellek, a kiállított diavetítőgépek, illetve a tárlathoz kapcsolódó diavetítések egyedülálló kulturális csemegét ígérnek a kápolnásnyéki Halász-kastélyba látogató felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.
Az 1950-es évektől napjainkig generációk sora nőtt fel a „tekerős” diafilmeken, amelyek képregény formában, a falra vetítve varázsoltak el kicsit és nagyot. Sokan emlékeznek még a diavetítés különös élményére, a lesötétített szobában az izgalmas kalandokra, melyeket vég nélkül meséltek a szülők, mert megunhatatlan volt. Gulliver, Huckleberry Finn vagy Don Quijote kalandjai, Marco Polo utazása, Háry János meséje vagy Verne Gyula regényei keltek életre a diafilmek segítségével.
Magyarországon az 1954 őszén megalapított Magyar Diafilmgyártó Vállalatnak köszönhető a szalagos mesefilmek gyártása és hatalmas sikere. A rendszerváltozásig több mint 6000 különféle tematikájú diafilm készült, amelyek közül a legnagyobb népszerűségnek a mesék és ifjúsági regények feldolgozásai örvendtek. Ezeket a magyar rajzfilm, képregény és illusztráció történetének ikonikus alakjai készítették, köztük Dargay Attila (1927-2009), Zórád Ernő (1911-2004) vagy Réber László (1920-2001), akik sajátos képi világukkal a tömörítés ellenére is vissza tudták adni az eredeti művek hangulatát, irodalmi értékét.
A felvidéki, elszegényedett középnemesi családból származó Zórád Ernő 1921-ben költözött családjával Budapestre. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott: 1927-1929 között az Iparművészeti Iskolában Haranghy Jenő irányítása alatt tanult. Ifjúságának meghatározó kulturális és társadalmi élménye volt a Tabán különleges atmoszférájú világa, ahol többször is találkozott Krúdy Gyulával, élvezte a girbegurba utcák és a kisvendéglők romantikus hangulatát, ami ettől kezdve elválaszthatatlan részévé vált életművének.
Ahogyan a Tabán elszakíthatatlan Zórád Ernő életművétől, ugyanúgy képregényei és diafim-sorozatai is szerves részét képezik munkásságának. Nevéhez fűződik az első magyar szóbuborékos képregény (Winnetou, 1957) megrajzolása, és őt tartják az 1950-es évek derekán kibontakozó mese- és ifjúsági diafilm-sorozatok egyik legfontosabb megteremtőjének is. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a sokak által lenézett műfajhoz, hanem a képregényt és a diafilmet emelte művészi színvonalra. Nemcsak kitűnő képzőművész és illusztrátor volt, de művelődéstörténészként is komoly kutatói kvalitásokat csillogtatott meg: irodalmi, történelmi vagy zenei gyűjtései, az élete során megélt emlékek, élmények szerves részét képezik az életműnek, s ezeknek érzelem- és gondolatgazdagságát folyamatosan felhasználta, beépítette munkáiba.
Az időszaki kiállítás a BÁV ART, a kápolnásnyéki Halász-kastély és a Diafilmgyártó Kft. közös szervezésében valósul meg. A tárlat kurátora Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART művészeti igazgatója.
A tárlat 2024. július 21-től november 17-ig látogatható a kastély nyitvatartási idejében.