Az új építészeti törvényről, annak végrehajtásáról és helyi sajátosságairól tanácskoztak a szakemberek a csütörtökön Székesfehérváron rendezett Építészeti Fórumon. A vármegyei szintű találkozó része volt annak az országos programsorozatnak, melyet az Építési és Közlekedési Minisztérium szervez a legfrissebb jogszabályok ismertetése, alkalmazása, finomhangolása céljából.

Székesfehérvár Önkormányzata volt a házigazdája a Fejér vármegyei Építészeti Fórumnak, melyen közel ötven szakember – a Magyar Építész Kamara tisztségviselői és tagjai, az Építésügyi Hatóság vezetői és munkatársai, az Állami Főépítészi Iroda és az önkormányzati főépítészi irodák kollégái, továbbá tervezők és a jogalkotók képviselői – vettek részt. A megjelenteket elsőként Lantay Attila, Székesfehérvár főépítésze köszöntötte. Mint mondta, 2023 októberétől egy hatalmas jogszabályváltoztatási dömping indult el, melynek célja a magyar építészet aktuális rendezése. A kérdések felvetésének célja, hogy a jogalkalmazás során a szakemberek jól tudják végezni a munkájukat. Novák Róbert, a Fejér Vármegyei Építészek Kamarájának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az építészeti jogszabályi környezetben hosszú évek óta nem történtek változások, a világ azonban megváltozott, felgyorsult és ezt követni kell. Példaként említette, hogy az 1960-70-80-as évekig az épületeket el lehetett készíteni 10-15 anyagból, és elegendő volt ezek ismerete. Ma már mesterséges intelligenciával terveznek, a házakat robotok építik, új anyagok jöttek létre, melyek használata új ismereteket kíván. A változásokhoz a jogalkotásnak is alkalmazkodnia kell. A köszöntőket Perényi Lóránt helyettes államtitkár prezentációja követte. Elhangzott többek között, hogy a városok a Föld mindössze 3 százalékát foglalják el, mégis a teljes globális szén-dioxid-szennyezés 75 százalékáért felelősek. Az építőanyagok előállítása és az építkezések lebonyolítása adja a világ éves összes szén-dioxid-kibocsátásának 11 százalékát. Ezek a számok is nyomatékosítják: azt, hogy mit és hogyan építünk, elképesztő mértékben befolyásolja az életminőségünket. Perényi Lóránt hangsúlyozta, Magyarországon 30 év után először, 2022-ben újra lett minisztériuma az építésügyének, ez önmagában is jelentős lépés. A sok tekintetben elavult és túlkomplikált szabályozási környezetet ekkor górcső alá kellett venni, és át kellett tekinteni az építési folyamatokat nagyban befolyásoló jogszabályokat. Példaként említette, hogy 2009 és 2019 között mintegy félmillió hektár termőföld került ki művelés alól, építés céljából. Húszéves távlatot tekintve ez az adat még drasztikusabb: a mezőgazdasági termelésből kivont földek nagysága megközelítőleg egymillió hektár, ami hazánk területének egytizede. Ennek az ijesztő folyamatnak igyekeztek jogszabályi szinten is gátat szabni. Az építőipar a hazai gazdaság fontos tényezője, ezért kiemelten szükség van a megfelelő jogalkotásra, jogalkalmazásra. A továbbiakban Gombos Márk helyettes államtitkár az építészeti minőségről és a térségi tervezést érintő legfontosabb változásokról tartott prezentációt, majd a résztvevők szakmai eszmecseréjével zárult az Építészeti Fórum.