Október végéhez közeledve ismét aktuálissá válik az óraátállítás, hiszen 2025-ben is visszatérünk a téli időszámításra.

Idén október 26-án, vasárnap hajnalban kell visszatekerni az órákat: egészen pontosan hajnali 3 órakor 2 órára áll vissza az idő, vagyis elvileg nyerünk egy plusz órát.

Az átállás elsősorban az analóg órákat érinti, a legtöbb digitális eszköz – például okostelefonok, számítógépek – már automatikusan frissítik az időt.

A változás közvetlen hatását sokan meg sem érzik azonnal, ugyanakkor vannak, akik számára megterhelő lehet ez az átállás.

A szervezet belső órája nem mindig követi könnyen a hivatalos időrend változásait: fáradtság, alvászavar, koncentrációcsökkenés, fejfájás is jelentkezhet néhányaknál. Éppen ezért a szakemberek azt javasolják, hogy az óraátállítást követő napokban figyeljünk jobban a szervezetünk jelzéseire, és ha lehet, fokozatosan hangolódjunk rá az új ritmusra.

Szerencsés egybeesés, hogy az óraátállítás idén az őszi szünet idejére esik: a 2025/26-os tanév rendje szerint az őszi szünet október 23-án, csütörtökön kezdődik, és november 2-án, vasárnap ér véget. Ez különösen megkönnyíti a gyerekek és a családosok számára az átállást, hiszen az iskolai kötelezettségek nélkül van idő hozzászokni a megváltozott napirendhez.

Sokan nem tudják, de a nyári időszámítás bevezetése Magyarországon már a 20. század elején megjelent, elsőként az első világháború alatt alkalmazták. Később többször is eltörölték, majd visszahozták, végül 1980-tól vált újra rendszeressé. A ma ismert formáját – márciusi előreállítás és októberi visszaállítás – 1996-ban vezették be az Európai Unió tagállamai közötti egyezmény alapján, így már közel 30 éve használjuk ezt a rendszert.

Az elmúlt években többször felmerült az óraátállítás eltörlésének kérdése az Európai Unióban, de a tagállamok nem tudtak közös nevezőre jutni abban, hogy melyik időszámítás – a téli vagy a nyári – maradjon meg állandóra. Az egészségügyi szakértők inkább a téli időszámítás mellett érvelnek, mivel az közelebb áll az emberi szervezet természetes bioritmusához. A lakosság jelentős része viszont inkább a nyári időszámítást tartaná meg, hiszen hosszabbak a világos esti órák.

A döntést korábban a koronavírus-járvány miatt is elhalasztották, azóta pedig lekerült a napirendről – így továbbra sem tudni, hogy mikor és milyen formában szűnhet meg az évenkénti óraállítás.

Fontos kiemelni, hogy a téli időszámítás nem azonos a csillagászati tél kezdetével. Az őszi óraátállítás idején még az ősz közepén járunk: a csillagászati ősz 2025-ben már szeptember 22-én elkezdődött (este 20:19-kor volt az őszi nap-éj egyenlőség), a tél pedig csak december 21-én veszi kezdetét a napfordulóval. A tavaszi óraátállítás egyébként 2025-ben március 30-án volt – akkor hajnalban 2 óráról 3-ra kellett előreállítani az órákat.

Székesfehérváron és környékén is érdemes tehát felkészülni a téli időszámításra: ha nem is drámai a változás, apróbb zavarokat okozhat a mindennapok ritmusában. A vasárnap hajnali visszaállítás után sötétebbek lesznek az esték, viszont reggel hamarabb világosodik.

Ez a közlekedés szempontjából is lényeges, különösen a gyalogosok és kerékpárosok esetében – ilyenkor fontosabbá válik a láthatóság, a fényvisszaverő eszközök használata.

Bár sokan remélték, hogy 2025-re már megszűnik az óraátállítás gyakorlata, ez még mindig a jövő zenéje.

Addig is ne felejtsük: október 26-án vasárnap hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat – így hivatalosan kezdetét veszi a téli időszámítás.