Október a látás hónapja, ami jó alkalom arra, hogy egy kicsit jobban odafigyeljünk szemünk egészségére – különösen most, amikor mindennapjaink jelentős részét töltjük digitális eszközök előtt. Legyen szó munkáról, tanulásról vagy szórakozásról, a képernyők állandó jelenléte hosszú távon komoly terhelést jelent a szemnek.

A túl sok képernyőidő hatásai

A szakemberek szerint a gyermekek esetében különösen fontos a mértékletesség: 8–10 éves kor alatt nem javasolt a rendszeres digitális eszközhasználat, ezt követően pedig a napi képernyőidő ne haladja meg az egy órát. Emellett legalább ugyanennyi időt érdemes a szabadban tölteni, mert a természetes fény és a távoli fókuszálás jótékonyan hat a szem fejlődésére.

Felnőttek esetében sem mindegy, mennyi időt töltünk a monitor előtt. A hosszú munkaidő számítógép mellett szemszárazságot, irritációt és vörösséget okozhat. A gyakori dörzsölés csak átmeneti enyhülést hoz, hosszabb távon viszont akár a szaruhártyát is károsíthatja.

Digitális szemfáradtság és a kék fény hatása

A „digitális szemfáradtság” (Computer Vision Syndrome) ma már jól ismert jelenség: a hosszan tartó, nem megfelelő képernyőhasználat homályos látást, fejfájást, égő vagy szúró érzést okozhat. Ennek egyik fő oka a kijelzők által kibocsátott kék fény, amely a látható fény spektrumának rövid hullámhosszú, nagy energiájú része.

A kék fény hosszú távon hozzájárulhat a szemlencse és a retina károsodásához, sőt egyes kutatások szerint növelheti a makula-degeneráció kockázatát is. Emellett zavarhatja az alvásért felelős melatonin termelődését, így a késő esti képernyőhasználat alvászavarokat is okozhat.

Mit tehetünk a szemünk védelméért?

A szem védelmének egyik legegyszerűbb módja, ha kékfényszűrős szemüveget használunk, vagy a monitoron, telefonon bekapcsoljuk a szoftveres „kékfény szűrő” üzemmódot.

Fontos az ideális nézési távolság is: a monitort érdemes 70–100 cm-re, a laptopot vagy tabletet 30–40 cm-re elhelyezni. A fényerőt mindig úgy állítsuk be, hogy kényelmes legyen – se túl erős, se túl gyenge megvilágítás nem ideális.

Ha sokat dolgozunk képernyő előtt, érdemes betartani az úgynevezett 20-20-20 szabályt: minden 20 perc után 20 másodpercre nézzünk 5–6 méterre, hogy a szemizmok ellazuljanak. Lehetőleg óránként tartsunk legalább 10 perc képernyőmentes szünetet is.

A pislogás és a hidratálás szerepe

A hosszas fókuszálás során gyakran kevesebbet pislogunk, ami miatt kiszáradhat a szemfelszín. Érdemes tudatosan figyelni arra, hogy rendszeresen pislogjunk, illetve szükség esetén használjunk műkönnyet vagy hidratáló szemcseppet.

Ha tartósan jelentkeznek panaszok – például szúró, égő érzés, idegentest-érzés vagy látásromlás –, mindenképpen ajánlott szemész szakorvoshoz fordulni. Székesfehérváron több magán- és állami rendelőben is elérhető szemészeti vizsgálat, így a helyiek számára könnyen hozzáférhető a szaksegítség.

Nem mindegy, milyen kijelző előtt ülünk

A modern kijelzők között is vannak különbségek. A „szemkímélő kijelző” minősítéssel rendelkező OLED monitorok például jóval alacsonyabb kékfény-kibocsátással működnek, és nem vibrálnak, így kevésbé fárasztják a szemet. Ezek különösen ajánlottak azoknak, akik napi több órát dolgoznak képernyő előtt.

Összefoglaló tanácsok képernyőhasználóknak

• Mindig használjunk a látásunknak megfelelő szemüveget vagy kontaktlencsét.
• Kapcsoljuk be a kékfényszűrő funkciót, vagy használjunk kékfényszűrős lencsét.
• A monitort 70–100 cm, a laptopot 30–40 cm távolságban tartsuk.
• Tartsuk be a 20-20-20 szabályt, és óránként pihenjünk néhány percet.
• Figyeljünk a pislogásra, hidratáljuk a szemünket.
• Ha lehet, válasszunk alacsony kékfény-kibocsátású OLED monitort.

Október a látás hónapja – jó alkalom arra, hogy Székesfehérváron is többen fordítsanak figyelmet szemük egészségére. Egy kis odafigyeléssel és tudatos képernyőhasználattal sokat tehetünk azért, hogy a mindennapi digitális élet ne járjon szemfáradtsággal vagy tartós látásromlással.