Magyarországon Ismét fellángolt a vita Magyarországon arról, szükség van-e minden gyermekkori kötelező védőoltásra, illetve indokolt-e azok kötelező jellege.

Az oltásellenes mozgalom október végén demonstrációt tartott, amelynek célja az volt, hogy a gyermekkori oltások választhatóvá váljanak. A résztvevők azzal érveltek, hogy 17 európai uniós országban nincs oltási kötelezettség.

A kérdés azonban rendkívül összetett, és a magyar szakhatóság szerint a jelenlegi rendszer orvosszakmailag, járványügyileg és jogilag is indokolt.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) az Index megkeresésére részletes tájékoztatást adott. Mint közölték, Magyarországon jelenleg 12 betegség ellen kötelező a védőoltás, ezek több mint 70 éves hazai tapasztalaton alapulnak.

Az első kötelező védőoltás 1876-ban a fekete himlő ellen vált kötelezővé, a jelenlegi oltási rendszer pedig 1954 óta működik, folyamatosan alkalmazkodva a járványügyi helyzethez. Az oltásoknak köszönhetően Magyarországon gyakorlatilag eltűntek olyan súlyos, korábban halálos betegségek, mint a járványos gyermekbénulás (polio) vagy a torokgyík (diftéria).

Az orvostársadalom egységesen támogatja a rendszert

Az NNGYK kiemelte, hogy „a magyar orvostársadalom egységesen támogatja a védőoltási rendszer működését, ismeri a védőoltások fontosságát és közegészségügyi szerepét.” Bár néhány orvos az interneten és a közösségi médiában oltásellenes véleményeket fogalmaz meg, ez nem tükrözi az orvosi szakma egészének álláspontját, sőt, azzal kifejezetten szembemegy.

A szakhatóság szerint a védőoltások kérdése orvosszakmai és közegészségügyi ügy, nem pedig politikai vagy ideológiai vita tárgya. Az NNGYK hangsúlyozza, hogy a magyar védőoltási program jogi szabályozása zárt, részletes és több évtizede működőképes.

Az Alkotmánybíróság is megerősítette a kötelező oltások jogosságát

Az NNGYK emlékeztetett rá, hogy a kötelező védőoltások rendszere az alkotmányosság próbáját is többször kiállta.

Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta: az államnak alkotmányos kötelessége a gyermekek egészségének védelme, és ennek érdekében – a közösség védelmét is szem előtt tartva – korlátozható a szülők döntési szabadsága a kötelező védőoltások esetében. Az állami szakhatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a védőoltások elmaradása nemcsak az adott személyt veszélyezteti, hanem az oltatlan személy környezetében élőket is.

A nyájimmunitás védi a legsebezhetőbbeket

„Azon egyéneket, akikben nem alakult ki a védettség, vagy bármilyen egészségügyi okból nem olthatók, őket a nyájimmunitás védi. Ez a rendszer a gyermekek, családok, közösségek és a teljes társadalom egészségét védi, és biztosítja Magyarország járványügyi biztonságát” – közölte az NNGYK.

A szakértők szerint tehát a kötelező oltások fenntartása nemcsak egyéni, hanem közösségi érdek is, hiszen csak így tartható fenn a magas átoltottsági szint, amely megakadályozza a járványok újbóli megjelenését.

Miért különböznek az európai gyakorlatok?

Az oltásellenes mozgalom egyik leggyakoribb érve, hogy 17 uniós országban nincs oltási kötelezettség. Az NNGYK szerint ugyanakkor az EU- és EGT-országok oltási rendszerei között számos különbség van, például az életkor, a dózisok száma, vagy az oltások kombinálása tekintetében.

A tagállamokban a kötelező és az ajánlott oltások egyaránt magas átoltottságot biztosítanak, de az eltéréseket több tényező is befolyásolja: a betegségek által okozott teher, az egészségügyi rendszer felépítése, az erőforrások, valamint politikai és kulturális tényezők.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ajánlott oltások nem jelentenek teljesen szabad döntést: sok országban a közösségbe járás (például bölcsőde, óvoda, iskola) feltétele az oltottság, így a gyakorlatban ott is biztosított a közösségi védelem.

Több ország újra kötelezővé tette egyes oltásokat

Az NNGYK felhívta a figyelmet arra, hogy a járványügyi helyzet változásával egyes országok is módosítják oltási rendjüket. Az elmúlt években például Németország, Olaszország és Franciaország is jogi kötelezéssel biztosítja a gyermekek védelmét a kanyaró ellen, miután Európa-szerte ismét megjelentek a betegség esetei.

Magas a bizalom és az oltottság Magyarországon

A magyar szakhatóság szerint hazánkban továbbra is magas a társadalmi bizalom és támogatottság a védőoltások iránt. A kötelező oltások, valamint az önkéntesen kérhető – például a HPV elleni – oltások beadási aránya is tartósan magas, az interneten terjedő oltásellenes nézetek ellenére is.

Az NNGYK összegzése szerint a magyar védőoltási rendszer biztonságos, orvosszakmailag megalapozott, jogilag stabil és közegészségügyi szempontból nélkülözhetetlen. Több évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy a kötelező oltások rendszere hatékonyan védi a gyermekek, a családok és a teljes társadalom egészségét, és megakadályozza a korábban pusztító fertőző betegségek visszatérését.