A következő napokban nagy hideg várható, ami nemcsak az utcán, hanem az otthonokban is komoly kihívást jelent. Ilyenkor sokan ösztönösen felcsavarják a fűtést, pedig ez gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki: a számla nő, a komfortérzet viszont nem feltétlenül javul. Pedig néhány tudatos beállítással és egyszerű trükkel extrém hidegben is sokat lehet spórolni – anélkül, hogy vacognunk kellene.

A túlzott fűtés az egyik legdrágább hiba

Hideg időben gyakori reakció, hogy napközben visszavesszük a fűtést, este pedig hirtelen maximumra tekerjük. Ez azonban az egyik legenergiaigényesebb megoldás. Egy teljesen lehűlt lakás újrafelfűtése aránytalanul sok energiát emészt fel.

Energetikai szempontból a nappali 20–21 fokos beltéri hőmérséklet a legtöbb lakásban ideális, míg éjszakára vagy távollét idején 18–19 fok is elegendő. A kisebb, egyenletes hőmérséklet-ingadozás nemcsak a pénztárcát kíméli, hanem a falakat és a berendezést is kevésbé hűti át.

A radiátor akkor dolgozik jól, ha hagyjuk is

Sokan nem gondolnak rá, de a fűtőtestek állapota extrém hidegben kulcskérdés. A levegős radiátor kevesebb hőt ad le, ezért érdemes időnként ellenőrizni és légteleníteni. A poros felület szintén rontja a hatásfokot, hiszen a por szigetelőrétegként viselkedik.

Fontos az is, mi van a radiátor körül: a vastag függönyök, bútorok vagy kanapék útját állják a meleg levegőnek. Külső falnál elhelyezett fűtőtesteknél sokat segíthet egy egyszerű hővisszaverő réteg, amely a hőt a szoba felé tereli, nem a falat fűti.

Szellőztetés mínuszban: rövid, de hatásos

A friss levegő télen is elengedhetetlen, de a rossz szellőztetési szokások rengeteg hőt pazarolnak el. A bukóra nyitott ablak órákon át engedi ki a meleget, miközben a falak és a bútorok is áthűlnek.

Sokkal hatékonyabb a napi egy-két alkalommal végzett rövid, intenzív szellőztetés, lehetőleg kereszthuzattal. Így gyorsan kicserélődik a levegő, de a lakás nem hűl ki teljesen.

Szigetelés: itt szökik el a legtöbb hő

Az extrém hideg azonnal megmutatja, hol „lyukas” egy lakás hőmegtartása. Régebbi épületekben különösen gyakori, hogy a hő jelentős része a falakon, a tetőn vagy az ablakokon keresztül távozik. Egy átlagos épületben a hőveszteség akár 25–40 százaléka a falakon, 25–30 százaléka a tetőn, 12–25 százaléka az ablakokon keresztül történik.

A teljes korszerűsítés hosszabb távú döntés, de gyors megoldásokkal is látványos javulás érhető el. Az ablaktömítő szalagok, ajtószigetelők lezárják a réseket, csökkentik a huzatot, és azonnal javítják a hőérzetet. Ideiglenes belső szigetelő megoldásokkal szintén mérsékelhető a hőveszteség, különösen a hideg falaknál.

Apróságok, amelyek melegebbé teszik a lakást

A komfortérzet nem kizárólag a termosztáton múlik. A túl száraz levegő miatt hidegebbnek érezhetjük ugyanazt a hőmérsékletet, ezért alacsony páratartalomnál sokat segíthet egy párásító. Estére behúzott vastag függönyök és leengedett redőnyök plusz szigetelőrétegként működnek, főleg nagy üvegfelületeknél.

A hideg padló sem elhanyagolható tényező: egy vastagabb szőnyeg nemcsak kellemesebb érzetet ad, hanem ténylegesen csökkenti a hőérzet-veszteséget is.

Tudatosság = kevesebb rezsi

Az extrém mínuszok idején nem feltétlenül a magasabb fűtési fokozat a megoldás. A tudatos hőmérséklet-beállítás, a jól működő radiátorok, az ésszerű szellőztetés és néhány egyszerű szigetelési trükk együtt jelentős különbséget hozhat – a lakás melegebb marad, a fűtésszámla pedig nem szökik az egekbe.