Végre itt a nyár. Hosszabb nappalok, több napsütés, szabadság, strandolás és esti programok. Mégis sokan tapasztalják ilyenkor, hogy délutánra teljesen elfáradnak, nehezebben koncentrálnak, többet ásítanak, és legszívesebben ledőlnének egy órára. A legtöbben ilyenkor arra gondolnak, hogy biztosan túl sokat dolgoznak, kevés vitamint szednek vagy egyszerűen csak öregszenek. A valóság azonban ennél sokkal érdekesebb: a nyári fáradtság mögött gyakran a szervezet teljesen természetes reakciói állnak.

„A hőség valójában komoly feladat elé állítja a testünket. Amikor a külső hőmérséklet tartósan magas, a szervezetnek folyamatosan dolgoznia kell azon, hogy a belső hőmérsékletet a normál tartományban tartsa. Ez olyan, mintha egy láthatatlan légkondicionáló működne bennünk egész nap.” – mondta Temesvári Márta kettlebell edző.

Az első változás az erekben történik. A meleg hatására a bőr közelében futó erek kitágulnak, hogy a test könnyebben tudja leadni a felesleges hőt. Emiatt több vér kerül a bőr felszínére, miközben a vérnyomás enyhén csökkenhet. Ennek következménye lehet a bágyadtság, a szédülés vagy az a különös érzés, hogy „nincs energiánk semmihez”.

A második energiafaló folyamat az izzadás. Sokan nem is gondolnák, hogy egy meleg nyári napon akár több liter folyadékot is elveszíthetünk. Nemcsak vizet, hanem fontos ásványi anyagokat is, például nátriumot és káliumot. Már enyhe folyadékhiány esetén is romolhat a koncentráció, lassulhat a reakcióidő és erősebb fáradtságérzet jelentkezhet.

„Érdekes módon a szomjúság nem mindig jelzi időben a problémát. Mire úgy érezzük, hogy innunk kellene, a szervezet már részben elveszíthette folyadéktartalékainak egy részét. Ezért fordulhat elő, hogy valaki egész nap fáradtnak érzi magát, majd néhány pohár víz elfogyasztása után jelentősen javul a közérzete.” – magyarázta Temesvári Márta.

A nyári fáradtság egyik legkevésbé ismert oka az alvás minőségének romlása. Az emberi szervezet az elalváshoz természetes módon kissé csökkenti a testmaghőmérsékletet. A forró nyári éjszakák azonban megnehezítik ezt a folyamatot. Lehet, hogy ugyanannyit alszunk, mint máskor, de az alvás felszínesebbé válik, többször felébredünk, és kevesebb időt töltünk a valóban pihentető alvási szakaszokban.

Nem véletlen, hogy egy-egy kánikulai időszak után sokan úgy érzik magukat, mintha egész héten túlóráztak volna.

A napsütés önmagában is hatással van a szervezetünkre. A hosszabb nappalok megváltoztatják a szervezet belső óráját, az úgynevezett cirkadián ritmust. Több fény éri a szemet, változik a melatonin termelődése, később álmosodunk el, ezért gyakran kevesebbet alszunk, mint amennyire szükségünk lenne.

„A nagy meleg ráadásul a szívet is keményebb munkára készteti. Ahhoz, hogy a szervezet megfelelően hűtse magát, a szívnek több vért kell keringtetnie a bőr felszíne felé. Ez teljesen normális élettani reakció, de különösen idősebb embereknél vagy szív- és érrendszeri problémákkal élőknél nagyobb terhelést jelenthet.” – fejtette ki a kettlebell edző.

Van még egy érdekes jelenség: a párás meleg sokszor jobban kimerít bennünket, mint a száraz hőség. Ennek oka, hogy az izzadság ilyenkor nehezebben párolog el a bőrről. Mivel a párolgás a test egyik legfontosabb hűtési mechanizmusa, a szervezetnek még keményebben kell dolgoznia ugyanazért az eredményért.

A jó hír, hogy a testünk képes alkalmazkodni. Néhány nap vagy hét alatt fokozatosan hozzászokik a meleghez. Hatékonyabbá válik az izzadás, javul a hőleadás, és csökken a szervezet terhelése. Ezért érezzük gyakran úgy, hogy a nyár első hőhulláma sokkal megviselőbb, mint a későbbiek.

A nyári fáradtság tehát nem képzelgés és nem gyengeség. A háttérben valós, mérhető élettani folyamatok állnak. Miközben mi csak annyit érzékelünk, hogy nehezebben koncentrálunk vagy korábban elfáradunk, a szervezet valójában egész nap azon dolgozik, hogy megvédjen bennünket a túlmelegedéstől.

„Talán ezért is érdemes másként tekinteni a nyári kimerültségre. Nem arról van szó, hogy a testünk rosszabbul működik. Éppen ellenkezőleg: olyan keményen dolgozik a háttérben, hogy közben elfogy egy kis energiája. És ez a láthatatlan munka az egyik leglenyűgözőbb bizonyítéka annak, milyen elképesztően összetett az emberi szervezet.” – összegezte Temesvári Márta.