A nyári forróságban szinte mindenki izzad. Néhány perc séta a tűző napon, egy biciklizés vagy akár egy stresszes megbeszélés is elég ahhoz, hogy nedves legyen a pólónk vagy csússzon a tenyerünk. Bár sokan kellemetlennek vagy kínosnak érzik, az izzadás valójában a szervezet egyik legfontosabb hűtőrendszere. Nélküle testünk könnyen túlmelegedne, ami súlyos egészségügyi következményekkel járhatna.
A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e teljesen megszüntetni az izzadást – mert nem lehet és nem is szabad –, hanem az, hogyan csökkenthető a zavaró mértékű verejtékezés, és mikor érdemes orvoshoz fordulni.
Mi történik, amikor izzadunk?
Az emberi szervezetben 2–4 millió verejtékmirigy működik. Amikor a testhőmérséklet emelkedik – akár a nyári meleg, a mozgás vagy a stressz miatt –, ezek folyadékot termelnek. A verejték elpárolgása hőt von el a bőrről, így természetes módon hűti a szervezetet.
Érdekesség, hogy maga a friss verejték szinte szagtalan. A kellemetlen testszagot nem az izzadság, hanem a bőrön élő baktériumok okozzák, amelyek lebontják a verejték egyes összetevőit.
Nem csak a hőség okozhat fokozott izzadást
Nyáron természetes, hogy többet izzadunk, de számos más tényező is fokozhatja a verejtékezést.
Ilyen lehet a magas páratartalom, az intenzív testmozgás, a szorongás vagy a stressz, a túlsúly, a menopauza, a pajzsmirigy túlműködése, az alacsony vércukorszint, bizonyos fertőzések, illetve egyes gyógyszerek mellékhatásai is.
Ha valaki nyugalmi állapotban, hűvös környezetben is rendszeresen erősen izzad, előfordulhat, hogy hiperhidrózis áll a háttérben. Ez egy olyan állapot, amikor a verejtékezés jóval meghaladja azt a mértéket, amelyre a szervezet hőszabályozásához szükség lenne.
Az étrend is befolyásolja, mennyire izzadunk
Nemcsak az időjárás, hanem az is számít, mi kerül a tányérunkra vagy a poharunkba.
A csípős ételekben található kapszaicin átmenetileg úgy hat a szervezetre, mintha nőtt volna a testhőmérséklet, ezért fokozódhat az izzadás. A forró levesek és italok szintén emelik a hőérzetet.
A koffein serkenti az idegrendszert, ezért egyes embereknél több verejtéket válthat ki. Hasonló hatása lehet az alkoholnak is, amely kitágítja az ereket, emiatt melegebbnek érezzük magunkat.
Ezek segíthetnek a nyári melegben
A megfelelő folyadékbevitel továbbra is a legfontosabb. Nem érdemes megvárni a szomjúságérzetet, különösen nagy melegben vagy sportolás után.
A víz mellett jó választás lehet a cukormentes ásványvíz, a hűtött gyógytea, valamint a magas víztartalmú élelmiszerek, például a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka vagy a paradicsom.
Érdemes könnyebb, kisebb adagokat fogyasztani, mert a bőséges étkezések átmenetileg növelhetik a szervezet hőtermelését.
Dezodor vagy izzadásgátló? Nagyobb a különbség, mint gondolnánk
Sokan ugyanannak tekintik a két terméket, pedig más feladatot látnak el.
A dezodor nem csökkenti az izzadást, hanem a kellemetlen testszag kialakulását mérsékli azáltal, hogy gátolja a szagképző baktériumok szaporodását vagy elfedi a szagokat.
Az izzadásgátló ezzel szemben a verejték mennyiségét is csökkenti. Hatóanyagai – leggyakrabban alumíniumsók – átmenetileg mérséklik a verejtékmirigyek működését. Az izzadásgátlók elsőként javasolt kezelési lehetőséget jelentenek fokozott verejtékezés esetén is.
A legtöbben rossz időpontban használják
Sokan reggel, indulás előtt fújják be magukat izzadásgátlóval, pedig ez nem a leghatékonyabb megoldás.
A szakemberek szerint a készítmény akkor fejti ki a legjobb hatását, ha este, lefekvés előtt, teljesen tiszta és száraz bőrre visszük fel. Éjszaka a verejtékmirigyek kevésbé aktívak, így a hatóanyag jobban ki tudja fejteni a hatását.
Az öltözködés is segíthet
A jól szellőző, természetes anyagok – például a pamut vagy a len – kellemesebb viseletet biztosítanak a nagy melegben, mint a kevésbé légáteresztő szintetikus szövetek.
A világos színű, bő szabású ruhák kevésbé melegszenek fel a napon, és könnyebben távozik alóluk a hő.
Mi segíthet még?
Ha a hagyományos izzadásgátlók nem bizonyulnak elegendőnek, gyógyszertárban erősebb, úgynevezett klinikai hatáserősségű készítmények is elérhetők. Tartós panaszok esetén a bőrgyógyász iontoforézist, botulinumtoxin-kezelést vagy más célzott terápiát is javasolhat.
Mikor kell kivizsgáltatni?
Érdemes felkeresni a háziorvost vagy bőrgyógyászt, ha:
- a verejtékezés hirtelen kezdődik vagy jelentősen fokozódik,
- éjszakánként rendszeresen átázik a hálóruha vagy az ágynemű,
- csak a test egyik oldalán jelentkezik,
- fogyás, láz, mellkasi fájdalom vagy egyéb panasz társul hozzá,
- illetve ha az izzadás jelentősen rontja a mindennapi életminőséget.
Az izzadás természetes – a kellemetlenség viszont csökkenthető
A verejtékezés nem az ellenségünk, hanem szervezetünk egyik legfontosabb védelmi rendszere. Ha azonban a nyári melegben már zavaró mértékűvé válik, érdemes átgondolni az étrendet, odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre, könnyű ruházatot választani, és helyesen használni az izzadásgátló készítményeket.
Ha pedig a fokozott izzadás nemcsak a hőségben jelentkezik, hanem egész évben fennáll, vagy egyéb tünetekkel társul, mindenképpen ajánlott orvosi kivizsgálást kérni. A háttérben ugyanis előfordulhat olyan kezelhető egészségügyi probléma is, amelynek első jele éppen a szokatlanul erős verejtékezés.