Az elmúlt nyarak egyértelművé tették, hogy a hőhullámok már nem kivételes események, hanem egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak. Magyarországon is sorra dőlnek a melegrekordok, a városokban pedig gyakran úgy érezzük, mintha estére sem akarna enyhülni a forróság. Bár ilyenkor legtöbbször a fák, a parkok vagy a légkondicionálók szerepéről esik szó, van egy kevésbé látványos tényező is, amely jelentősen befolyásolja a városi klímát: az, hogy milyen burkolatok veszik körül bennünket.

A hőség egy része a talajból érkezik

A sötét aszfalt és más vízzáró burkolatok napközben nagy mennyiségű hőt nyelnek el, majd azt a naplemente után is fokozatosan visszasugározzák. Emiatt a sűrűn beépített városi területeken gyakran még késő este is jóval melegebb van, mint a környező zöldebb részeken.

A jelenséget a szakemberek városi hőszigethatásnak nevezik. Ennek következtében egy nagyváros belső része akár több Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint a külterületek vagy a természetközeli környezet.

A víz sem tud eltűnni

A vízzáró burkolatok nemcsak a felmelegedést fokozzák, hanem a csapadék természetes útját is megváltoztatják. Heves nyári záporok idején az esővíz nem tud beszivárogni a talajba, hanem gyorsan a csatornahálózatba kerül. Amennyiben a rendszer nem képes egyszerre ekkora vízmennyiséget elvezetni, könnyebben alakulhatnak ki helyi elöntések vagy villámárvizek.

Eközben a talaj sem jut hozzá ahhoz a nedvességhez, amelyre a növényzetnek és a talajvízkészleteknek is szüksége lenne.

Egy világosabb felület is számít

A városklímával foglalkozó szakemberek szerint a burkolatok kiválasztása ma már nem csupán esztétikai kérdés. A világosabb színű burkolatok a napsugárzás nagyobb részét visszaverik, ezért kevésbé melegszenek fel, mint a sötét aszfaltfelületek. Ennek köszönhetően csökkenthetik a burkolatok hőmérsékletét, ami a gyalogosok komfortérzetére is kedvezően hat.

A kutatások során a burkolatok hőelnyelő képességét többek között a napfény-visszaverődési index segítségével vizsgálják. Minél magasabb ez az érték, annál kisebb mértékben melegszik fel az adott felület.

A víznek is hely kell

Egyre több településen jelennek meg olyan burkolati megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy az esővíz legalább részben visszaszivárogjon a talajba. A nagyobb hézagokkal kialakított térkövek, a gyeprácsos rendszerek vagy más vízáteresztő burkolatok segítenek abban, hogy a csapadék ne kizárólag a csatornahálózatot terhelje.

A talajban maradó nedvesség ráadásul a párolgás révén természetes módon hűti a környezetet, ami különösen értékes lehet a nyári hőhullámok idején.

A jövő városait sok apró döntés formálja

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem kizárólag hatalmas beruházásokon múlik. Az, hogy egy új parkoló, járda, lakóutca vagy közösségi tér milyen burkolatot kap, hosszú évekre meghatározhatja az adott terület hőérzetét és vízgazdálkodását.

A szakértők szerint a jövő klímatudatos városfejlesztésében a zöldfelületek növelése mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani arra is, hogy a burkolatok minél kevésbé melegedjenek fel, és lehetőség szerint segítsék a csapadék helyben tartását. A fák, az árnyékolás és a megfelelő burkolatok együtt képesek igazán élhetőbbé tenni a városi környezetet a várhatóan egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok idején.