Nem feltétlenül napelemmel, új kazánnal vagy több millió forintos felújítással kezdődik az energiatakarékos otthon. Meglepően sok energia folyik el ugyanis a hétköznapi rutinjaink során: egy indokolatlanul meleg lakással, bekapcsolva felejtett készülékekkel, túl magas mosási hőmérséklettel vagy azzal, hogy nyáron a légkondicionálót próbáljuk rávenni arra, hogy odabent szinte ősz legyen.

A jó hír az, hogy ezek egy részén egyetlen forint elköltése nélkül változtathatunk. És bár egy-egy apró lépés önmagában nem tesz csodát a rezsiszámlával, sok kis változtatás összeadódhat.

Egyetlen fok is többet számít, mint gondolnánk

A fűtésnél érdemes kezdeni, mert itt valóban jelentős megtakarítás érhető el. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint a termosztát mindössze 1 Celsius-fokkal alacsonyabbra állítása körülbelül 7 százalékkal csökkentheti a fűtés energiaigényét.

Ez persze nem azt jelenti, hogy télen kabátban kell üldögélni a nappaliban. Sokkal inkább azt, hogy érdemes végiggondolni: valóban szükség van-e 23–24 fokra minden helyiségben és a nap minden órájában?

Az időzíthető termosztát azért lehet hasznos, mert a fűtés automatikusan igazodhat ahhoz, mikor tartózkodunk otthon. Az IEA kifejezetten azt javasolja, hogy a hőmérsékletet akkor is csökkentsük, amikor a lakás üres. Vagyis nem igaz az a gyakran ismételt állítás, hogy minden körülmények között gazdaságosabb folyamatosan melegen tartani a lakást, mint távollétünkben lejjebb venni a fűtést.

Nyáron ugyanez fordítva működik

A légkondicionálónál minden egyes fok számít – csak éppen a másik irányban. Az IEA szerint a klíma beállított hőmérsékletének 1 fokos emelése akár közel 10 százalékkal mérsékelheti annak villamosenergia-felhasználását.

Sokat segíthet a legegyszerűbb módszer is: nappal árnyékolni, éjszaka és hajnalban pedig – amikor odakint valóban hűvösebb van – átszellőztetni a lakást. A ventilátor szintén jó szolgálatot tehet. Az IEA adatai szerint egy ventilátor tipikus teljesítménye 25–150 watt között mozoghat, miközben egy kisebb légkondicionáló berendezésé gyakran 1000–1500 watt. A két készülék természetesen nem ugyanazt csinálja – a ventilátor nem hűti le a levegőt –, de megfelelő helyzetben javíthatja a hőérzetet jóval kisebb energiafelhasználással.

A pirosan világító kis pontoknak is van ára

Tévé, játékkonzol, hangrendszer, nyomtató, modem és más elektronikai eszközök: attól, hogy éppen nem használjuk őket, még nem feltétlenül áll le teljesen az energiafogyasztásuk.

A készenléti fogyasztás ma már készülékenként jóval kisebb lehet, mint régen, részben az uniós előírásoknak köszönhetően. Ettől azonban a jelenség nem tűnt el. Az Európai Bizottság adatai szerint 2020-ban az EU-ban mintegy négymilliárd olyan termék volt használatban, amely kikapcsolt vagy valamilyen készenléti állapotban is fogyasztott energiát.

Éppen ezért azoknál az eszközöknél, amelyeknek nincs szükségük folyamatos működésre, érdemes lehet teljesen megszüntetni a fogyasztást. Egy kapcsolós elosztó például több készüléket is egyszerre áramtalaníthat.

A routert viszont nem érdemes automatikusan ugyanebbe a kategóriába sorolni: ha okosotthon-eszközök, biztonsági rendszerek vagy más hálózati berendezések támaszkodnak rá, kikapcsolásával ezek működését is megszakíthatjuk.

A világításnál a LED egyértelmű nyertes

Ha még működik otthon régi, hagyományos izzó, az egyik legegyszerűbb korszerűsítés a LED-re váltás. Az Európai Bizottság energiatakarékossági tájékoztatója szerint a LED-es fényforrások lényegesen hatékonyabbak a régi izzólámpáknál, és bizonyos alkalmazásokban akár 90 százalékkal kevesebb energiát használhatnak.

Persze a legtakarékosabb lámpa továbbra is az, amelyiknek nem kell világítania. Nappal érdemes kihasználni a természetes fényt, az üres helyiségekben pedig lekapcsolni a világítást.

Nem biztos, hogy a forróbb mosás a jobb mosás

A mosógép energiafelhasználásának jelentős része a víz felmelegítéséhez kapcsolódik, ezért sok ruhánál érdemes alacsonyabb hőmérsékletű programot választani – természetesen mindig a textília kezelési útmutatóját és a higiéniai szempontokat figyelembe véve.

Az uniós szabályozás már külön 20 °C-os programot is előír az érintett új mosógépeknél az enyhén szennyezett pamutruhákhoz, az „eco 40–60” program pedig a 40 vagy 60 fokon moshatónak jelölt, normál szennyezettségű pamutruhák energia- és vízhatékony mosására szolgál.

Érdekes változás, hogy az EU-ban az átlagos mosási hőmérséklet az 1990-es 56 °C-ról 2020-ra körülbelül 40 °C-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban a mosógépek hatékonysága is jelentősen javult.

A hűtőnél nincs „szabadnap”

Kevés háztartási gép dolgozik olyan kitartóan, mint a hűtőszekrény: napi 24 órában, az év szinte minden napján működik. Emiatt már kisebb hatékonysági különbségek is számíthatnak hosszabb távon.

Nem érdemes a szükségesnél hidegebbre állítani, és az sem szerencsés, ha közvetlenül sütő, radiátor vagy más hőforrás mellett áll. A jegesedő fagyasztót pedig a gyártó utasításainak megfelelően le kell olvasztani, ha a készülék nem automatikus leolvasztású.

Új készülék vásárlásakor érdemes az energiaosztály mellett a címkén feltüntetett tényleges éves energiafogyasztást is megnézni, mert két eltérő méretű berendezés összehasonlításánál önmagában az osztály betűjele nem mond el mindent.

A konyhában a fedő is energiatakarékos eszköz

Nem kell különleges technológia ahhoz, hogy főzés közben kevesebb energia vesszen kárba. Ha fedőt teszünk az edényre, kevesebb hő távozik, és a megfelelő méretű főzőzónát használva sem melegítünk feleslegesen.

A sütőt sem szükséges minden ételnél hosszasan előmelegíteni – mindig a recept és a készülék használati útmutatója dönti el, szükség van-e rá. A maradékhő pedig bizonyos elektromos főzőlapoknál és sütőknél kihasználható: a készüléket a főzés vége előtt le lehet kapcsolni, ha az étel elkészítéséhez elegendő a bent maradó hő.

A meleg vízzel nemcsak vizet engedünk le a lefolyón

A meleg víz előállításához energia kell, ezért a hosszú zuhany nem csupán a vízfogyasztást növeli. A rövidebb zuhanyzás, a megfelelő vízhozamú, takarékos zuhanyfej, valamint a melegvíz-rendszer és a csövek megfelelő szigetelése egyaránt mérsékelheti az energiaigényt.

A vízmelegítő hőmérsékletét ugyanakkor nem célszerű találomra nagyon alacsonyra állítani. A megfelelő beállítás függ a berendezés típusától és az egészségügyi, például Legionella elleni védelem követelményeitől is, ezért ebben a gyártó előírása és szükség esetén szakember tanácsa az irányadó.

A legnagyobb megtakarítás néha nem a konnektornál kezdődik

A mindennapi szokások sokat számítanak, de egy rosszul szigetelt épület problémáját nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy lekapcsoljuk a lámpát.

A huzatos nyílászárók tömítése, a megfelelő szigetelés, a korszerű fűtésszabályozás vagy hosszabb távon egy hatékonyabb fűtési rendszer nagyságrendekkel komolyabb beavatkozás lehet. Az Európai Bizottság is különbséget tesz a költségmentes vagy olcsó viselkedési változtatások és a nagyobb beruházást igénylő energiahatékonysági korszerűsítések között.

A lényeg tehát nem az, hogy sötétben üljünk, fázzunk télen vagy izzadjunk nyáron. Sokkal inkább az, hogy ne használjunk energiát olyasmire, amire valójában nincs szükségünk.

A termosztát egyetlen fokkal történő módosítása, az üres szobában lekapcsolt lámpa, az ésszerűen megválasztott mosóprogram vagy a készenléti fogyasztás visszaszorítása külön-külön apróságnak tűnhet. Egy egész háztartásban, az év minden napján ismételve azonban már egészen más a kép.

És talán ez az energiatakarékosság legjobb része: nem feltétlenül attól leszünk takarékosabbak, hogy kevesebbet élünk, hanem attól, hogy kevesebbet pazarolunk.