Este még tökéletesen sima a frissen nyírt pázsit, másnap reggel pedig mintha valaki az éjszaka folyamán apró földkupacokat épített volna rajta. Egy, kettő, öt, majd néhány nap múlva már egész vakondtúrás-sorozat kígyózik végig a kerten. A veteményesben sem jobb a helyzet: a föld megemelkedik, a fiatal növények körül fellazul a talaj, a kert gazdája pedig egyre kétségbeesettebben keresi a megoldást.

A vakond kétségtelenül képes átrendezni azt a kertet, amelyet mi egészen másképpen képzeltünk el. Van azonban egy fontos részlet: nem ellenség, sőt kifejezetten hasznos állat – ráadásul Magyarországon védett.

Először is: igen, a vakond védett

A közönséges vakond (Talpa europaea) Magyarországon természetvédelmi oltalom alatt áll, egyedének pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 25 000 forint. Hazánkban ráadásul már több mint 120 éve védelem illeti meg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem tekinthetünk rá egyszerűen kiirtandó kártevőként. A védett állatok elpusztítása, károsítása és több más, velük kapcsolatos tevékenység jogszabályi korlátozás alá esik. A hivatalos természetvédelmi útmutató külön felhívja a figyelmet arra is, hogy a kereskedelemben kapható, vakond elpusztítására alkalmas eszközök magyarországi használata jogsértő lehet.

Vagyis ha megjelenik a kertben, az első cél ne az legyen, hogy elpusztítsuk, hanem hogy lehetőleg távol tartsuk attól a területtől, ahol valóban problémát okoz.

De miért éppen a mi gyepünket választotta?

A vakond számára a tökéletes kert egészen mást jelent, mint nekünk. Nem érdekli, mennyibe került a gyepszőnyeg, és az sem, hogy éppen tegnap gereblyéztük el az utolsó túrást.

Elsősorban táplálékot keres.

A vakond rovarevő emlős. Főként földigilisztákat, valamint különböző talajlakó állatokat, rovarokat és lárvákat fogyaszt. A föld alatt kiterjedt járatrendszert alakít ki, amelyet rendszeresen bejár táplálék után kutatva.

Ha tehát laza, megfelelően nedves, élőlényekben gazdag talajú kertünk van, könnyen előfordulhat, hogy a vakond is jól érzi magát benne.

Furcsa módon ezért a vakond jelenléte bizonyos szempontból még hízelgő is lehet a kertünkre nézve: számára egy teljesen élettelen, kiszáradt föld aligha lenne vonzó vadászterület.

Miért készít ennyi földkupacot?

A vakondtúrás nem a vakond lakásának bejárati ajtaja. A kupacok tulajdonképpen a föld alatti építkezés melléktermékei.

Miközben az állat járatokat ás, valahová el kell helyeznie a kitermelt földet. Ezt időnként a felszínre tolja, és ebből keletkezik a jellegzetes vakondtúrás. A föld alatt meglepően komoly rendszer húzódhat: a természetvédelmi tájékoztatás szerint egy vakond elágazó járatrendszere akár 100 méternél is hosszabb lehet.

Ez azt is megmagyarázza, miért jelenhet meg rövid idő alatt annyi kupac. Nem feltétlenül költözött egy egész vakondcsalád a kertbe. Egyetlen állat is tekintélyes mennyiségű földet képes megmozgatni.

Megeszi a répát, a virághagymát és a növények gyökerét?

Alapvetően nem.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés a vakonddal kapcsolatban. Nem rágcsáló, és nem azért járja végig a veteményest, mert meg akarja enni a sárgarépát vagy a tulipánhagymát. Állati eredetű táplálékot fogyaszt.

Ettől még tud kárt okozni. Ásás közben fellazíthatja vagy megemelheti a növények körüli talajt, járatai érinthetik a gyökérzónát, a túrások pedig tönkretehetik az egységes pázsit látványát.

Ha viszont azt tapasztaljuk, hogy a növények föld alatti részeit valami ténylegesen megrágja vagy elfogyasztja, érdemes más állat jelenlétére is gyanakodni.

Akkor tulajdonképpen jó, ha van vakond a kertben?

Ha eltekintünk a földkupacoktól, sok szempontból igen.

A vakond járatépítésével mozgatja és lazítja a talajt, táplálkozása során pedig különböző talajlakó állatokat és rovarlárvákat is elfogyaszt. A magyar állami természetvédelem kifejezetten felhívja a figyelmet a vakond talajlazító és rovarkártevőket gyérítő szerepére.

A probléma tehát elsősorban abból ered, hogy az ember és a vakond kertépítészeti elképzelései meglehetősen távol állnak egymástól.

A vakond egyáltalán nem lát problémát egy frissen elkészült földkupacban. Mi viszont igen.

Hogyan lehet mégis távol tartani?

A legjobb stratégia a megelőzés. A hivatalos természetvédelmi útmutató is elsősorban a károk megelőzését és az állat életének megkímélését hangsúlyozza.

Új gyep kialakításakor az egyik legismertebb fizikai megoldás a megfelelően telepített vakondháló. Ennek lényege, hogy a föld alá helyezett háló megakadályozza, hogy az állat a felszínre tolja a földet és túrásokat készítsen a védett területen.

Ennek természetesen leginkább új kert vagy gyep kialakításakor van értelme, hiszen egy már kész pázsit alatt utólag elhelyezni jóval nagyobb munka.

És az ultrahangos, rezgő vakondriasztók?

Sok kertben látni földbe szúrt, gyakran napelemes készülékeket, amelyek hanggal vagy rezgéssel próbálják kellemetlenné tenni a területet a vakond számára.

Ezek kipróbálhatók kíméletes riasztási módszerként, de csodát nem érdemes várni tőlük. A hatás eredményessége változó lehet, és előfordulhat, hogy az állat egyszerűen arrébb helyezi járatainak egy részét.

Éppen ezért érdemes fenntartással kezelni azokat a termékeket, amelyek garantált és végleges vakondmentességet ígérnek.

Fokhagyma a járatba – működhet?

A különböző erős szagokkal történő riasztás régi kertészeti módszer. Érdekesség, hogy a magyar állami természetvédelem egyik vakondriasztással foglalkozó tájékoztató anyaga is említi a fokhagymát: a megtisztított gerezdeket a járatokhoz helyezve próbálható meg a vakond távoltartása.

Ettől azonban ne várjunk biztos eredményt. Egy kiterjedt járatrendszerben élő állat egyszerűen elkerülheti a számára kellemetlen szagú szakaszt.

Ugyanezért érdemes óvatosan kezelni az interneten terjedő házi praktikákat. A rongyok, különféle vegyszerek vagy egyéb anyagok járatokba tömködése nemcsak kétes eredményű lehet, hanem a talajt és más élőlényeket is károsíthatja.

Amit semmiképpen ne tegyünk

Méreg, ölőcsapda vagy más, az állat elpusztítására szolgáló módszer nem megoldás egy védett faj esetében.

Különösen megtévesztő lehet, hogy internetes áruházakban olyan vakondcsapdák és egyéb eszközök is elérhetők, amelyek más országokban jogszerűen használhatók. A magyar állami természetvédelem útmutatója kifejezetten figyelmeztet arra, hogy egy termék kereskedelmi forgalmazása önmagában nem jelenti azt, hogy annak használata Magyarországon is megengedett.

A vakond tehát nem az az állat, amely ellen „bármit bevethetünk”, csak mert a saját kertünkben jelent meg.

A túrás földjét pedig ne dobjuk ki!

Van a vakondlátogatásnak egy meglepően praktikus oldala is. A felszínre tolt föld általában laza, finom szerkezetű, ezért összegyűjthetjük és felhasználhatjuk a kertben, például megfelelő kerti földkeverék részeként.

A kupac helyét pedig érdemes minél hamarabb elegyengetni, mielőtt a fű alatta tartósabban károsodik.

Így legalább valami hasznunk is származik abból a földmunkából, amelyet a hívatlan kertész éjszaka elvégzett helyettünk.

Talán nem is háborút kellene indítani ellene

A vakond esete jól mutatja, milyen könnyen nevezünk kártevőnek egy állatot pusztán azért, mert nem ott végzi a dolgát, ahol nekünk megfelel.

Ha a veteményest vagy a gondosan ápolt gyepet folyamatosan feltúrja, természetesen érthető, hogy szeretnénk távol tartani. Erre vannak kíméletes módszerek, és új kert kialakításakor a fizikai védelemről is gondoskodhatunk.

De ha a kert távolabbi sarkában bukkan fel néhány földkupac, talán érdemes más szemmel nézni rájuk. A felszín alatt ugyanis egy rendkívül jól alkalmazkodott, hasznos és Magyarországon védett kisemlős dolgozik – csak éppen nem ugyanazt érti rendezett kert alatt, mint mi.