A természeti katasztrófák okozta kivételesen nehéz körülmények között gyakran nem egyetlen település vagy ország mentőcsapatai dolgoznak a helyszínen. A világ különböző tájairól érkező szakemberek eltérő tapasztalataikat, speciális felszerelésüket és változatos szaktudásukat állítják a közös cél szolgálatába. Az elmúlt évtizedek legemlékezetesebb mentőakciói között több olyan is akad, ahol a nemzetközi összefogásnak kulcsfontosságú szerepe volt a hatékony életmentésben.
Thaiföld (Tham Luang-barlangi mentőakció)
2018 nyarán 12 fiatal futballista és edzőjük rekedt a thaiföldi Tham Luang barlangrendszerben, miután a heves esőzések miatt víz öntötte el a járatokat. A fiúkat kilenc napig eltűntként tartották nyilván, miután hosszú és viszontagságos keresést követően brit barlangi búvárok találtak rájuk 3,2 kilométerre a kijárattól. A mentés ezután nemzetközi műveletté vált: a thai erők mellett brit, ausztrál, dán, svéd, amerikai, és kínai szakemberek is bekapcsolódtak, a víz kitolásához használt szivattyúkat pedig a Cseh Köztársaság ajánlotta fel. A feladat rendkívüli kihívást jelentett: a szűk, részben vízzel elárasztott járatokban gyakorlatilag érzékelhető látótávolság nélkül kellett megtervezni a mentést.
Haiti (2010-es haiti földrengés)
A 2010-es haiti földrengés után hatalmas nemzetközi mentési és humanitárius munka vette kezdetét. Az ENSZ 2011-es összefoglalója szerint mintegy 60 nemzetközi városi kutató- és mentőcsapat (USAR) dolgozott a katasztrófa sújtotta területeken, és összesen 132 embert sikerült élve kimenteniük a romok alól. Emellett több száz ember számára nyújtottak életmentő orvosi ellátást még azelőtt, hogy az egészségügyi szervezetek és a tábori kórházak megérkeztek volna a helyszínre. A helyi szakemberek nélkülözhetetlen helyismerete és a nemzetközi csapatok speciális kutató-mentési tapasztalata egymást kiegészítve járult hozzá az akció sikeréhez.
Chile (chilei bányakatasztrófa)
2010-ben egy bányaomlást követően 33 bányász rekedt mintegy 700 méterrel a föld alatt Chilében. A mentés során többféle műszaki megoldást is kidolgoztak, végül pedig egy 54 centiméter átmérőjű szűk kapszulával hozták felszínre a bányászokat. A mentőknek amellett, hogy a felszínre juttassák őket, azt is meg kellett oldaniuk, hogy a barlangban rekedtek hetekig életben tudjanak maradni rendkívül szűk, forró és elszigetelt környezetben. A chilei kormány ezért olyan segítséget kért, ami elsőre talán meglepőnek tűnhet: a NASA szakemberei a mentés minden pontjába bekapcsolódtak. Az amerikai űrügynökség orvosokból, pszichológusból és mérnökből álló csapatot küldött a helyszínre, hogy az űrben alkalmazott, szélsőséges környezetben való túlélésről szerzett tapasztalataikat a bányászok egészségügyi és pszichológiai támogatására használják. A chilei bányászok összesen 69 napot töltöttek a föld alatt, megmentésük története pedig jól példázza, hogy egy rendkívüli helyzetben hogyan kapcsolódhat össze különböző országok és tudományterületek munkája: a helyi mentők és mérnökök munkáját nemzetközi szakértők, orvosok és űrkutatók tapasztalata egészítette ki.
A történet most a National Geographic új, háromrészes dokumentumsorozatában is megelevenedik. A Chilei bányakatasztrófa: Versenyfutás az idővel eddig nem látott, a bányában mobiltelefonnal készített felvételekkel, valamint túlélőkkel, családtagokkal és mentőkkel készült interjúkkal idézi fel a 69 nap történetét. A sorozat szeptember 26-án debütált a NatGeo csatornán, illetve a Disney+ felületén is elérhető.
Magyar mentőcsapatok a világ minden táján
A magyar katasztrófavédelmi és civil mentőcsapatok gyorsaságát és szakértelmét világszerte elismerik. Magyarország hivatalos, városi kutató-mentő csapata, a HUNOR Mentőszervezet a hazai katasztrófavédelem elit egységeként bárhol bevethető a világon. Ezen kívül számos civil szervezet, mint például a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, vagy a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat nyújtott életmentő segítséget a legnagyobb katasztrófáknál.
Magyar mentőcsapatok az elmúlt évtizedekben számos alkalommal indultak útnak, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi mentési munkába. Dolgoztak többek között az évszázad egyik legpusztítóbb földrengése után Törökországban, és Szíriában, ahol az elsők között érkeztek a katasztrófa sújtotta térségbe. 167 magyar mentő és 29 keresőkutya vett részt a mentési munkálatokban. A 2010-es haiti földrengést követően magyar egészségügyi csapatok látták el a sérülteket a tábori kórházakban, de segítettek Nepálban, Srí Lankán, illetve Szerbiában is.
2023 szeptemberében több mint egy kilométerrel a felszín alatt egy amerikai barlangkutató került életveszélybe a dél-törökországi Morca-barlangban. A mentésben kulcsszerepet vállalt a Magyar Barlangi Mentőszolgálat, akik életmentő intenzív terápiás ellátással stabilizálták a beteg állapotát, mielőtt lépésről lépésre megkezdődhetett a felszínre szállítása.
A nemzetközi mentőakciók történeteiben gyakran maga a katasztrófa kerül a középpontba, pedig legalább ilyen fontos az is, hogyan képesek különböző országok szakemberei együtt megoldást találni a legnehezebb helyzetekben. A helyi tapasztalat, a speciális szaktudás és a megfelelő felszerelés együtt jelenthet esélyt a túlélésre, legyen szó földrengésről, árvízről, barlangi balesetről vagy egy összeomlott bánya mélyéből történő mentésről.
Megjegyzés a szerkesztőknek:
* Angol nyelvű előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=oTAT1efYG9c
* Magyar nyelvű előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=q-p-UeQRMxo