Feje tetejére állíthatja a magyar iskolák működését a mesterséges intelligencia: alapjaiban változhatnak meg a tanítási órák, átalakulhat a pedagógusok szerepe, jöhet az AI-tutor és a fordított tanterem. Ám ehhez az kell, hogy mielőbb újragondoljuk, mit és hogyan tanítunk – vélik a Raabe Klett Jövőóra – AI az oktatásban című konferenciájának előadói. Egy azonban már most biztosnak tűnik: ha okosan használják, az SNI-s gyerekek sokat nyerhetnek az AI-jal.
Flipped classroom, vagyis fordított tanterem – egyre több szakember gondolja úgy, hogy ez lesz a jövő oktatási módszere, amely többek között a magyar iskolák működését is a feje tetejére állíthatja. Az új tananyagot a diákok otthon dolgozzák fel, az iskolai órák így nem azzal telnek, hogy a tanár beszél, a tanuló pedig hallgat és jegyzetel, hanem bőven jut idő közös munkára, kreatív feladatokra, gyakorlásra, a nehezebben érthető részek átbeszélésére.
A fordított tanterem eddig sem volt ismeretlen fogalom, de a mesterséges intelligencia valóban előtérbe helyezheti, hiszen az AI-t a diákok tutorként, tanulótársként használhatják, így jelentős segítséget kapnak a tananyag otthoni feldolgozásához – mondják a Jövőóra – AI az oktatásban című konferencia előadói. A nyelvkönyveket, szak- és tankönyveket kiadó, szakmai továbbképzéseket szervező Raabe Klett november 21-i konferenciáján a szakemberek olyan bevált módszereket és konkrét példákat mutatnak meg a gyakorló pedagógusoknak, amelyek jól használhatók az óvodai és az iskolai munkában, de többek között az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban készülő iskolai MI-stratégiáról is lesz szó.
Mi kell ahhoz, hogy az AI ne házifeladat-automata legyen?
Ha az internet megjelenése önmagában nem is hozott magával gyökeres változást a magyar oktatásban, az AI térnyerése rákényszeríthet minket arra, hogy végre valóban foglalkozzunk a régóta meglévő problémákkal – mondja Forró Tamás, a Raabe Klett stratégiai és üzletfejlesztési vezetője.
Ám ahhoz, hogy a diákok ne házifeladat-automataként használják az AI-t, az iskolának vissza kellene hoznia a természetes kíváncsiságukat: át kellene gondolnunk, tényleg ennyi tárgyat kell-e tanulniuk, vagy érdemes lenne-e több választási lehetőséget adni, és mindenekelőtt csökkenteni az óraterhelésüket. A flipped classroom módszere is csak így működhet, hiszen ha a diákoknak 8-9 órájuk van egy nap, garantáltan nem fognak az AI-tutorukkal otthon még órákon át tanulni.
A sajátos nevelési igényű diákoknak is segíthet az AI
„A többségi pedagógusok borzasztóan kétségbe vannak esve attól, hogy nem tudják, hogyan nyúljanak az SNI-s, diszes, figyelemzavaros vagy autista gyerekekhez, mert semmiféle támpontot nem kapnak” – mutat rá egy másik aspektusra Aknai Dóra Orsolya gyógypedagógus, neveléstudományi kutató. Az elmúlt években valóban nagyot ugrott a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon, a súlyos tanulási zavarral küzdők száma 2001 és 2025 között például 7000-ről 52 ezerre nőtt, ráadásul a statisztikák csak azoknak a gyerekeknek a számáról adnak képet, akik már megkapták a diagnózist. A szakember szerint a mesterséges intelligencia „láthatatlan gyógypedagógiai asszisztensként” azonban mind a gyerekeknek, mind a velük foglalkozó pedagógusoknak sokat segíthet.
„Ha egy diszlexiás diák leül például történelmet tanulni, sokkal nehezebb dolga van, mint az osztálytársainak, hiszen a diszlexia miatt ő az olvasás technikájára koncentrál, és nehezebben érti magát a szöveget. Az AI azonban segíthet úgy átalakítani a tananyagot, hogy könnyebben hozzáférjen. Kérheti például ezt: bontsd rövid részekre ezt a szöveget, mert nehezen olvasom, és így nem értem, ezért magyarázd is el egyszerűbben” – mondja a szakember, kiemelve: természetesen azt, hogy melyik segítség a megfelelő, és hogy a diák megértette-e a lényeget, a pedagógussal együtt kell megítélni.
„A workshopon azt szeretném megmutatni, hogyan lehet az AI segítségével különböző módokon hozzáférhetővé tenni ugyanazt a tananyagot, és hogyan dönthetjük el, melyik megoldás segít valóban az adott gyermeknek. Az eszköz adhat ötleteket és gyorsíthatja az előkészítést, de a gyermek ismeretét és a pedagógiai döntést nem helyettesíti” – mondja a Jövőóra konferencián tartandó workshopról.
A Raabe Klett Jövőóra – AI az oktatásban című konferenciáját 2026. november 21-én, szombaton rendezik meg az ELTE lágymányosi campusán. Szó lesz többek között az AI tanórai alkalmazásáról, az óratervezésről, a tanulók támogatásáról, a felelős iskolai AI-stratégiáról, valamint azokról a készségekről, amelyek az AI korában még fontosabbá válnak. Elsősorban általános és középiskolai pedagógusoknak, intézményvezetőknek és mindazoknak ajánlják, akik szeretnének tudatosan felkészülni az AI oktatásra gyakorolt hatásaira. A program egyes előadásai és szekciói az óvodai nevelésben dolgozó szakemberek számára is relevánsak. További információkat itt találnak.