Ötven-hatvan-hetven százalékos kedvezmények, visszaszámláló órák, kihagyhatatlannak hirdetett ajánlatok. Novemberben szinte lehetetlen úgy megnyitni egy webáruházat, hogy ne találkozzunk a Black Friday csábításaival. De vajon tényleg mindent megveszünk, ami akciós? Egy friss, három országra kiterjedő kutatás szerint a magyar vásárlók meglepően tudatosak: sokan már hetekkel korábban terveznek, összehasonlítják az árakat, és egyre többen digitális eszközökkel ellenőrzik, hogy valóban megéri-e a kiszemelt termék.
Már nem feltétlenül a spontán vásárlásról szól a Black Friday
A Black Friday eredetileg egyetlen napot jelentett, mára azonban gyakorlatilag egész novembert átszövő akciós időszakká vált. A kereskedők egymással versenyezve próbálják magukhoz csábítani a vásárlókat, akik közül sokan már nem az utolsó pillanatban döntenek arról, mire költik a pénzüket.
Egy 2026 októberében, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában végzett, összesen háromezer főt érintő felmérés szerint a magyar válaszadók 42 százaléka tervez vásárolni az idei Black Friday-akciók során. Ennél is érdekesebb azonban, hogyan készülnek a költekezésre.
A megkérdezettek 31 százaléka már legalább egy héttel korábban megtervezi, mit szeretne beszerezni, 35 százalékuk pedig előre meghatározza azt az összeget is, amelyet hajlandó elkölteni. Összehasonlításképpen: a cseh válaszadóknak mindössze 14 százaléka készül ilyen korán a vásárlásra.
A magyarok 44 százaléka elsősorban azért figyeli az akciókat, mert szeretne olcsóbban hozzájutni valamihez, amit egyébként is megvásárolna. Ez egészen más hozzáállás, mint amikor valaki pusztán azért tesz egy terméket a kosarába, mert hatalmas kedvezményt lát mellette.
Persze a csábításnak sem vagyunk teljesen ellenállók: közel minden ötödik válaszadó olyan régen vágyott terméket szeretne ilyenkor megvenni, amelyet korábban túl drágának talált.
Ruhák, telefonok, háztartási gépek – ezekre költünk legszívesebben
Bár a Black Friday kínálatában ma már a kozmetikumoktól a bútorokon át a kerti szerszámokig szinte minden megtalálható, a vásárlási tervekben továbbra is néhány nagyobb termékkategória dominál.
A magyar válaszadók 35 százaléka ruházati termékeket vagy cipőket keres, 33 százalékuk elektronikai eszközöket, 27 százalékuk pedig háztartási gépeket vásárolna. Az elektronikai kiegészítők iránt 19 százalék érdeklődik.
Ez arra utal, hogy sokan a nagyobb értékű beszerzéseket időzítik az év végi leárazásokra. Egy új telefon, laptop, mosógép vagy porszívó esetében ugyanis már néhány tízezer forintos árkülönbség is komoly megtakarítást jelenthet.
A három vizsgált ország közül Magyarországon mutatkozott a legnagyobb érdeklődés a lakberendezési termékek iránt, miközben a sporteszközök viszonylag háttérbe szorultak. Utóbbiakat mindössze a magyar válaszadók 6 százaléka jelölte meg.
Az 50 százalékos kedvezmény már nem feltétlenül elég
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a magyar vásárlók meglehetősen magasra teszik a lécet, ha akciókról van szó. A vásárlásra ösztönző kedvezmény mediánértéke 55 százalék, a tervezett költésé pedig 50 ezer forint.
Vagyis sokan jelentős árengedményt várnak ahhoz, hogy valóban megnyissák a pénztárcájukat.
Csakhogy a nagy százalék önmagában még semmit sem garantál. Egy 100 ezer forintról 60 ezerre leárazott termék például első pillantásra remek vételnek tűnhet. Ha azonban ugyanazt a készüléket egy másik üzletben akció nélkül is 55 ezer forintért kínálják, máris egészen más a helyzet.
Éppen ezért különösen fontos, hogy ne csak az áthúzott árat és a kedvezmény mértékét nézzük, hanem azt is, mennyibe kerül ugyanaz a termék más kereskedőknél.
A felmérés alapján a magyar válaszadók 42 százaléka rendszeresen összehasonlítja a különböző üzletek árait, 35 százalékuk pedig digitális árkövető eszközöket is használ. Utóbbi arány a három vizsgált ország közül Magyarországon a legmagasabb.
Amit sokan nem tudnak: az akciós árakra külön szabályok vonatkoznak
A látványos leértékelések világában nem árt tisztában lenni azzal sem, milyen szabályoknak kell megfelelniük a kereskedőknek.
Magyarországon az árcsökkentés meghirdetésekor főszabály szerint az akciót megelőző legalább 30 nap legalacsonyabb árát kell korábbi árként feltüntetni, és a kedvezmény mértékét is ehhez kell viszonyítani. A szabály célja, hogy a kereskedők ne tudjanak egy rövid időre megemelt árból mesterségesen látványos akciót készíteni.
A kutatás szerint a magyar válaszadók 40 százaléka ismerte helyesen ezt az előírást.
Az óvatosság egyáltalán nem indokolatlan. A fogyasztóvédelmi hatóság tájékoztatása szerint a 2025-ös országos ellenőrzések során 906 online termék akciós árfeltüntetését vizsgálták meg, és 131 esetben találtak hiányosságot.
A hatóság arra is figyelmeztet, hogy a sürgető üzenetekkel érdemes óvatosan bánni. Az olyan feliratok, mint a „Már csak két darab maradt!” vagy az „Akció vége 10 perc múlva!” könnyen olyan döntésre ösztönözhetnek, amelyet nyugodtabb körülmények között talán meg sem hoznánk.
A fiatalokat könnyebb elcsábítani, az idősebbek megfontoltabbak
A Black Fridayhez való hozzáállás generációnként is jelentősen eltér.
A Z generáció tagjai közül 58 százalék tervez vásárolni az akciós időszakban, és ugyanekkora arányban vallják azt is, hogy a kedvezmények könnyen elcsábítják őket. Minden negyedik fiatal a tavalyinál többet szeretne költeni, és sokan a közösségi médiában keresik a legjobb ajánlatokat.
Az Y generáció, vagyis a millenniumi korosztály ezzel szemben különösen alaposan készül. Körükben a legnépszerűbbek az árkövető alkalmazások, amelyeket 40 százalékuk használ. Érdekes az is, hogy a személyes ajánlásoknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az influencerek véleményének.
Az X generáció már jóval visszafogottabb. Mindössze 33 százalékuk tervez Black Friday-vásárlást, és több mint felük elsősorban a korábban betervezett beszerzéseken szeretne spórolni.
A baby boomerek körében a praktikum kerül előtérbe: náluk a háztartási gépek vezetik a kívánságlistát, és kevésbé jellemző, hogy pusztán egy kedvezmény miatt vásárolnának.
A különbségek jól mutatják, hogy ugyanaz az akciós időszak egészen mást jelenthet egy húszévesnek, egy kisgyermekes családnak vagy egy nyugdíj előtt álló vásárlónak.
Már a mesterséges intelligenciát is segítségül hívjuk
Néhány éve még elsősorban az ár-összehasonlító oldalak és az internetes keresők segítettek eligazodni a kedvezmények között. Ma már a mesterséges intelligencia is megjelent a vásárlási döntések előkészítésében.
A magyar válaszadók 7 százaléka használ MI-alapú asszisztenseket az akciók felkutatásához, a Z generáció körében pedig ez az arány már 10 százalék.
Ezek az eszközök segíthetnek különböző termékek tulajdonságainak összehasonlításában, a műszaki paraméterek értelmezésében vagy annak átgondolásában, hogy egy drágább készülék valóban nyújt-e annyival többet, amennyivel többe kerül.
Az MI válaszait ugyanakkor érdemes ellenőrizni, különösen az aktuális árak, a készletinformációk és a szállítási feltételek esetében. Egy jól hangzó ajánlat ugyanis könnyen elveszítheti az előnyét, ha a végösszeghez még jelentős szállítási költség társul.
Néha az a legjobb üzlet, amit meg sem kötünk
A Black Friday legnagyobb csapdája talán éppen az, hogy a megtakarítás érzése könnyen összekeverhető a valódi spórolással.
Ha egy 80 ezer forintos terméket 50 ezerért veszünk meg, amelyre egyébként is szükségünk volt, valóban megtakarítottunk 30 ezer forintot. Ha viszont ugyanezt a terméket kizárólag azért rendeljük meg, mert akciós, akkor valójában 50 ezer forintot költöttünk valamire, amit eredetileg nem is akartunk megvenni.
Érdemes ezért már az akciók előtt összeírni a valóban szükséges termékeket, meghatározni a rendelkezésre álló keretet, és több helyen is ellenőrizni az árakat. A végösszegnél pedig a szállítási díjat, az esetleges kiegészítő költségeket és a garanciális feltételeket is figyelembe kell venni.
A Black Friday lehet remek alkalom a tudatos vásárlásra, de csak akkor, ha nem a kedvezmény nagysága dönti el helyettünk, mire van szükségünk.
Mert a legjobb vétel nem feltétlenül az, amelyik mellett a legnagyobb piros százalék szerepel, hanem az, amelyikre valóban szükségünk van, és amelyet tényleg jó áron sikerül beszereznünk.
Források: Az NMS 2026. október 9–16. között, az Allegro megbízásából végzett online felmérése. A kutatásban Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában országonként 1000, összesen 3000, 18–65 éves, saját költőpénzzel rendelkező személy vett részt. A fogyasztóvédelmi adatok és jogszabályi tudnivalók forrása a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala 2026-os tájékoztatása.