A Külgazdasági és Külügyminisztérium humánerőforrás-gazdálkodásának és belső képzési rendszerének fejlesztését maga elé tűző projekt országos roadshowja érkezett tegnap Székesfehérvárra. A szakmai workshop résztvevői az eddigi eredményekkel, a külügyi és külgazdasági tudásbázissal ismerkedhettek meg a nap folyamán.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 1,55 milliárd forint európai uniós támogatásból fejleszti a külügyi-külgazdasági humánerőforrás-gazdálkodási folyamatokat, továbbá megújítja a belső képzési és továbbképzési, illetve az informatikai rendszert. A Külügyi és Külgazdasági Tudásbázis eredményeit országos roadshow keretében ismertetik a hónap folyamán nyolc regionális helyszínen.
A résztvevőket Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte: a Székesfehérváron megrendezett workshop kapcsán kifejezte, hogy nagyon fontos az a tudásbázis, amelynek kialakítása néhány évvel ezelőtt útjára indult. Egy-egy fejlesztés több különböző területtel érintkezik – kormányhivatal, önkormányzat, szolgáltatók stb. -, ehhez tud majd még több lehetőséget és információt biztosítani a tudásbázis, fogalmazott. A városnak a gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepével kapcsolatban azt emelte ki, hogy az itt működő több mint 8000 vállalkozás munkája hozzájárul az ország GDP-növekedéséhez: „Fantasztikus az a lendület és az a fejlődés, amely az elmúlt kilenc-tíz évben végbement a város iparában. Míg 2010-ben 9,5 milliárd forint volt a város iparűzési adója, addig a tavalyi évben ez már 18,1 milliárd forint volt. A beszélgetéseink az itt működő vállalatokkal azt predesztinálják, hogy ez az idei évben tovább növekszik. Az önkormányzat, amellett, hogy különböző segítségeket nyújt a logisztikai és egyéb más tevékenységekhez a vállalatoknak, abban tud támogatást adni, hogy növelni tudjuk a szolgáltatások színvonalát a városban.” Az alpolgármester kiemelte az ingázók és az itt tanuló diákok jelentős számát, amely azt jelenti, hogy a város szolgáltatási rendszerének 140-150 ezer főt kell kiszolgálnia. Az itt működő vállalatok nemcsak az iparűzési adóval járulnak hozzá a város fejlődéséhez, hanem jelentős CSR-tevékenységet is folytatnak.
Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa köszöntőjében a város ipari parkjairól, gazdaságfejlesztési programjairól szólva megfogalmazta: az önkormányzat nagyon sokat tett azért, hogy Székesfehérvár Magyarország és Kelet-Közép Európa egyik legvonzóbb befektetési környezetévé nőtte ki magát. Elmondta, hogy a kormányzat részéről a befektetési környezet telepítésének a célja többek között az, hogy új üzleti tapasztalat érkezzen az országba – a piacfejlesztésnek, az új piacok megtalálásának és megtartásának a jegyében. A másik cél, hogy a magyar GDP gerincét adó kis- és középvállalkozások exportképességét segítsék a szakértői, tanácsadási munkával. A miniszteri biztos egy néhány hónappal ezelőtti amerikai szakmai elemzést idézett: Magyarország a világ hetedik legfontosabb és legvonzóbb befektetési környezete -köszönhetően a kedvező adórendszernek, a kedvező ipari parki környezetnek, valamint a kedvező és rugalmas állami és önkormányzati környezetnek. A kkv-k exportvolumene az elmúlt évben meghaladta a korábban elképzelhetetlennek tűnő 100 milliárd eurót, amit még további fejlődés követ várhatóan a potenciálok ismeretében. Ehhez a minisztérium a következő segítséged tudja adni: tovább fejleszti a saját rendszerét, hogy még magasabb hozzáadott értékű tevékenységet, álláshelyeket és termelő, értékteremtő szolgáltatásokat hozhassanak létre, vagy hogy a meglévők hosszú távú vállalkozásaikat módosítva kutatásfejlesztésre és egyéb innovatív tevékenységekre pályázhassanak. A program, a tudástér létrehozásának a célját a következőkben határozta meg: „Azt a közös munkát segíti, hogy az államháztartás különböző alrendszerei hogyan tudnak ennek a külgazdasági stratégiának megfelelni és minél hatékonyabban kommunikálni egymással.”
A projekt bemutatása kapcsán dr. Boros Lajos egyetemi docens kitért arra, hogy szeretnék erősíteni és javítani a szolgáltatói szemléletet a külügyi és külgazdasági szolgáltatások ügyfélkörével szemben. Ennek érdekében összesítik a nemzetközi helyzetelemzésből származó jó gyakorlatokat, illetve a gyűjteménybe beépítik a résztvevő KKM háttérintézmények javaslatait és tapasztalatait is. Egy fontos állomása ennek a célrendszernek, hogy az önkormányzatokkal ismertessék azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel növelhető a külgazdaság lokális támogatására irányuló aktivitás, illetve tovább fejleszthetőek az eszközök.
A disszeminatív szakmai workshop-sorozat olyan szakmai műhelymunka, amelyben kiemelt szerepet kap az interaktivitás, a visszacsatolás lehetősége – a nap folyamán az előadások mellett kerekasztal-beszélgetést is szerveztek a résztvevőkkel.