Magyarországon az érintett nők többségének kihívást jelentett a szülési szabadság után a munkaerőpiacra való visszatérés – derül ki a Profession.hu felméréséből. A munkaadók sok esetben nem rendelkeznek kellően részletes tervvel azokra az esetekre, ha egy munkavállalójuk szülési szabadságra megy. Tudatos tervezéssel és energiabefektetéssel ugyanakkor a cég és a munkavállaló is könnyebben veheti a kilépési folyamat és a távollét során felmerülő akadályokat. A kismamák visszatérésében kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy hogyan zajlott a kilépés és hogy a szülési szabadság alatt milyen minőségű volt a kapcsolattartás.
Meghatározó élmény a távozás
Azok közül a munkavállalók közül, akik szülési szabadságon vannak vagy voltak korábban, minden második arról nyilatkozott, hogy könnyedén ment a távozás, a munkaadója pedig kifejezetten támogatta ebben. Egyharmaduk számolt be alapvetően gördülékeny folyamatról, néhány kihívástól eltekintve. Minden tizedik munkavállaló panaszkodott arra, hogy a munkáltatója nem volt kellőképpen segítőkész és közel ennyien jelezték, hogy nagyon nehéznek élték meg a távozást, amelyhez nem kaptak megfelelő támogatást. Az állásportál Az emberi oldal
Azoknál a munkáltatóknál ugyanis, ahol támogatták és igyekeztek gördülékennyé tenni a távozás folyamatát, sokkal inkább számíthatnak arra, hogy vissza is térnek hozzájuk az értékes tapasztalattal rendelkező munkavállalóik (90%). Ráadásul – a tapasztalatok szerint – ők motiváltan (91%) felkészültebben (80%) is folytatják majd karrierjüket.
Kapcsolat a munkával szülési szabadság alatt
A szülési szabadság időszakát már kevesebben értékelték problémamentesnek. Tízből három munkavállaló nyilatkozott arról, hogy zökkenőmentesen sikerült adaptálódnia az új élethelyzettel járó változásokhoz. A megkérdezettek közel fele (48%) nyilatkozott arról, hogy bár akadtak kihívások, alapvetően jól boldogult. Tízből két válaszadónak voltak számottevő nehézségei, 7 százalékuk pedig a jelentős problémák mellett a megfelelő támogatás hiányáról számolt be.
Tízből nyolc nő nem dolgozott a szülés szabadsága folyamán. Kivételt ezalól leginkább a felsővezetők jelentettek, akiknek a 29%-a végzett munkát és az egyéni vállalkozók, akiknek 82%-a dolgozott ez idő alatt. Valamivel kevesebben voltak azok, akik figyelemmel követték a szakmájukban történő fejleményeket (44%), mint akik nem (56%) az otthon töltött idő alatt. Ennek előfordulási gyakoriságát meghatározza a munkahelyi hierarchiában betöltött szerep: a felsővezetők (65%) és a középvezetők (59%) az átlagosnál jelentősen nagyobb arányban igyekeztek naprakészek maradni e téren. Ezzel párhuzamosa ez a két csoport tartotta leginkább a kapcsolatot a munkahelyével is ebben az időszakban.
„Kutatásunk eredményei rámutattak arra, hogy nagyobb arányban térnek vissza eredeti munkahelyükre azok a munkavállalók, akik a szülési szabadság alatt szorosabb összeköttetésben álltak munkaadójukkal. A kapcsolattartás formáját ugyanakkor a munkáltatóknak érdemes minden munkavállaló egyéni igényeihez mérten alakítania, a kolléga számára megfelelő mértéket pedig semmiképp nem érdemes túllépni” – monda el Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója. „A gyermekvállalás munkaügyi aspektusaiban nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak a munkavállaló és a munkáltató között már a bejelentés pillanatától kezdődően. Érdemes a rendszeres kapcsolattartáshoz olyan platformot választani, ahol mindkét fél biztonságban megoszthatja igényeit és gondolatait” – tette hozzá a szakértő. A munkaadók leggyakrabban telefonon vagy e-mailben tartják a kapcsolatot a szülés miatt távol lévő kollégákkal, de több esetben ez teljesen elmarad: a kontaktus teljes hiányáról 10 munkavállalóból 3 számolt be.
„Az UNICEF Magyarország munkájának fókuszában a gyermekek jogai és jólléte állnak, stabil hátteret egy egészséges, biztonságos, boldog gyerekkorhoz pedig csak az a szülő tud nyújtani, aki a szűkebb és tágabb környezet megfelelő támogatásának köszönhetően képes összehangolni a családi és munkahelyi feladatait, szülői és szakmai ambícióit. Fontos, hogy a munkáltatók is lehetőségeikhez mérten vállaljanak felelősséget a náluk dolgozó szülők mentális egészségének megőrzésében. Ezért tartjuk fontosnak a cégek erre vonatkozó családbarát intézkedéseit is, például lehetőség szerint a rugalmas munkaidőbeosztás biztosítását, a távmunka lehetőségét, vagy egyáltalán a szerződésben lefektetett munkaidő túllépésének mellőzését” – mondta el Mészáros Antónia az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben a toborzási folyamatok a szokásosnál lassabbak, a cégek inkább a megtartásra koncentrálnak, mint az új munkaerő felvételére. A munkaadók számára különösen fontos ebben a helyzetben a bizalom kiépítése a munkavállalókkal. A szülés miatt átmenetileg távozó kollégák jelentősen nagyobb eséllyel maradnak a cégnél a visszatérés után is, ha támogató hozzáállást tapasztalnak, valamint a munkaadó belső megítélésére is jó hatással van, ha az alkalmazottak biztonságban érzik magukat a hasonlóan érzékeny helyzetekben.
***
A kutatásról:
Munkavállalói felmérés: online kérdőíves felmérés, 18 év fölötti magyar lakosságra reprezentatív, 1000 fős mintán. Az adatfelvétel ideje: 2023. november 13-21.
Munkáltatói felmérés: online kérdőíves felmérés a Profession.hu ügyfelei körében, 421 cég bevonásával. Adatfelvétel ideje: 2023. november 14-17.
***
A Profession.hu-ról
A Profession.hu Magyarország leglátogatottabb tematikus állásportálja1, melynek küldetése, hogy összekösse a munkaadókat az álláskeresőkkel innovatív eszközök segítségével a lehető legtöbb minőségi információ biztosításával. 2024 első negyedévig több mint 1,3 millió munkakereső2 regisztrált a Profession.hu saját adatbázisába. Népszerűségének köszönhetően a magyar álláspiacon a Profession.hu háromszor annyi minőségi3 önéletrajzot biztosít, mint bármely más állásportál.
1 Similarweb oldal látogatottsági adatai alapján a Profession.hu a leglátogatottabb tematikus állásportál Magyarországon 2023 második negyedévében.
2 Profession saját adatok (2024 Q1)
3 Mystery Shopping kutatás (2023)
Az UNICEF Magyarországról
Az UNICEF az ENSZ szakosított szervezeteként fennállása óta fáradhatatlanul küzd a világ legkiszolgáltatottabb gyermekeinek jóllétéért. Hazánkban 1946-ban jelent meg először, amikor élelmet, ruhát, penicillint és egészségügyi programokat biztosított a háborúban legyengült, járványoknak kitett, éhező és nem ritkán elárvult gyerekek számára. Ma a világon 94 millió gyermek él humanitárius válsághelyzet közepette, akiknek azonnali segítségre van szükségük: az ő túlélésükért, védelmükért és jóllétükért dolgozunk mintegy 190 országban. A szervezet munkájára azonban itthon is egyre nagyobb szükség van, hiszen az utóbbi években a fiataloknak számos új kihívással kellett szembenézniük a világjárványtól, a szomszédban zajló háborún és a digitális világ veszedelmein át a klímaválságig. Az UNICEF Magyarország – a nemzetközi segítségnyújtás mellett – tucatnyi helyi kezdeményezéssel támogatja a magyar gyermekek, fiatalok és a róluk gondoskodó felnőttek jóllétét.