Az IMF-hitel legfontosabb ismérve, hogy nem azoknak kell megfizetni, akik felvették és elköltik, hanem a magyar adófizető polgároknak – hangsúlyozta Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában. – Orbán Viktor a Vasárnapi újság című műsorban a mostani pénzügyi válság erkölcsi dimenzióját tekintve kijelentette, összességében a „gyújtózsinórt” emberi jellembeli problémák, a kapzsiság gyújtotta meg.

Hazudtak, loptak, csaltak, adatokat hamisítottak annak érdekében, hogy még több pénzt szerezzenek. A megoldást jelentő végső orvosságot a közösségek erkölcsi szabályozó erejében kell keresni, de még nem lehet lemondani az állam ellenőrző szerepéről. A pénzpiac felett szintén kell egy külső, állami kontrollnak lennie. Orbán Viktor egyetért a francia elnök megfogalmazásával, amely szerint az egész kapitalizmust érdemes újraépíteni és úgy látja ezt Magyarországon is meg kell tenni. A Fidesz elnöke úgy véli, „kapitális kormányzati hibák” eredménye, hogy a költségvetés fejfájára azt lehet fölírni, „élt két hetet”. Példátlan, hogy a büdzsé úgy omlott össze, hogy a világban semmi olyan nem történt, amit nem lehetett volna előre látni. A tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy az elmúlt év decemberében miért kapott az ország ismét meghamisított és valótlan adatokat. A krízis kérdéskörénél maradva megfogalmazta: „amit az IMF-hitelről első helyen tudni kell, az úgy hangzik, hogy a hitelt vissza kell fizetni, méghozzá kamatostul, és azt is pontosan tudjuk, hogy nem azok fogják visszafizetni, akik fölvették”, hanem az adófizető polgárok. Azzal a mentőövvel, amelyet az IMF adott Magyarországnak, nem a part felé úszunk, hanem a „válság nyílt vizei felé” tartunk. Azzal kapcsolatban, hogy hazánk európai uniós tagállamként rosszabb feltételekkel jutott hitelhez, mint a harmadik világhoz sorolt ázsiai országok, kifejezte: „Föl vagyok háborodva és dühös vagyok azon, ami ma Magyarországon és Magyarországgal történik”. Orbán Viktor hozzátette: „büszke voltam, elsősorban az országra, másodsorban a polgári kormányra valamikor a 2000. év elején, amikor sikerült két év kemény munkájával egy olyan helyzetet előidéznünk, hogy fölmondhattuk a megállapodást az IMF-fel”. A Fidesz elnöke a jelenlegi helyzet megoldásának a parlament feloszlatását és a választások minél hamarabbi kiírását tartja. A politikai változás magával hozná a gazdasági változást. Az, hogy ennek érdekében nem történik előrelépés, nem a Fideszen múlik. A magukat ellenzékinek valló erők többségben vannak, azonban amikor dönteni kell, hol az MDF, hol az SZDSZ megállapodást köt a szocialistákkal. „Így mindig tovább evickél a politikai gépezet a válságból-válságba vezető úton” – mondta Orbán Viktor, aláhúzva: pártja készen áll a választásra. Kifejezte továbbá, a Fidesz-nek értéke és nem gyengesége, hogy bizonyos határokat és kereteket nem lép túl. Budapest kilencedik kerültében lezajlott voksolás első fordulóját értékelve a következőket mondta: első alkalom, amikor közel került annak lehetősége, hogy időközi választáson polgári erő baloldali mandátumot szerezzen. Mindez a politikai rendszer és az erőviszonyok radikális átrendeződését mutatja. Az újságíró kérdésére, miszerint az alacsony részvétel annak köszönhető-e, hogy az emberek kezdik elfogadni azt az állítást, amely szerint a két politikai oldal közül az „egyik kutya, másik eb” azt válaszolta: „Ha így volna, akkor nyilván egy harmadikra szavaznának, de egy harmadikra se szavaznak. (…) Nem igaz, hogy az egyik kutya, a másik eb. Hogy az egyik kutya, az biztos, de hogy a másik nem eb, abban is biztos vagyok”. A Fidesz elnöke egyetért azzal, hogy az európai parlamenti választás az elkövetkező hazai voksolás főpróbájának tekinthető. Fontosnak tartja, hogy a magyar politikusok megértsék, új időszámítás kezdődött. Magyarország nagyon nehéz helyzetben van, ismét küzdeni kell érte. Elsősorban az MSZP-s politikusokra vonatkozóan azt mondta: „látom, hogy se kedvük, se erejük, se kitartásuk, talán lelkierejük sincs hozzá, talán a helyzetet sem pontosan értik, mintha minden ugyanúgy mehetne tovább, mint ahogy eddig ment”. Ezért a Fidesz jelöltállításának első számú elve az volt, hogy küzdőképes képviselők kerüljenek az Európai Parlamentbe. A jelöltlista hatodik helyén szereplő, Deutsch Tamás személyével kapcsolatban a riporter kérdésére megerősítette, lesz változás a kabinetfőnök posztján. A Vasárnapi újságnak adott interjújában Orbán Viktor kifejtette: hazánk a félbe maradt rendszerváltás jeleit mutatja. A politikai szabadságot részben sikerült helyreállítani, de a gazdaságit nem. A nemzet nem érzi úgy, hogy a maga ura lenne, így a határon túli magyarokért sem tudja megtenni azt, amit kellene. A Fidesz receptjének lényege – amely a határon túli magyarok érdeke is -, hogy „Magyarországon minél hamarabb új irányt vegyenek az események”. A Fidesz elnöke derülátó a jövő tekintetében, mert valószínűnek tartja, hogy rövid idő alatt, nagyságrendekkel megnő a magyarok gazdasági, szellemi, kulturális teljesítmény, amint az ország megszabadul a mostani „tehetségtelen, válságot, válságra halmozó kormányzattól”. A közép-európai térségről szólva kiemelte az együttműködés fontosságát, amely nem merül ki a kultúrában és a politikai nyilatkozatokban, hanem „valóságos katonai, biztonsági és egyúttal gazdasági lába is van”. A legnagyobb fejlődési lehetőség ugyanis Közép-Európában van.