Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak a járvány idején? Korlátozhatja-e és nyilvántarthatja-e a munkáltató a munkavállalók utazásait? Előírhatja-e egyoldalúan a cég az otthoni munkavégzést? Megtagadhatja-e a munkavállaló a munkát vagy a céges utazásokat? Mely esetekben lehet és kell mentesíteni a munkavállalókat a munka alól? A legfontosabb tudnivalókat dr Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie munkajogi csoportot vezető nemzetközi partnere és dr Óváry-Papp Nóra, a csoport vezető ügyvédje gyűjtötte össze.

A koronavírus már Magyarországon is megjelent, így a magyar cégeket
már közvetlenül is érinti a fenyegetettség. Emiatt a munkáltatóknak
célszerű előkészületeket tenniük az esetleges fertőzés elkerülésére,
illetve fel kell készülniük a fertőzésgyanú vagy a vírus konkrét
megjelenése esetén felmerülő kérdésekre.

A magyar munkajogi szabályozás nem tartalmaz speciális rendelkezéseket
azzal kapcsolatban, hogy járvány idején konkrétan mit kell tennie a
munkáltatóknak és mit tehetnek az ezzel kapcsolatos munkajogi
problémák kezelése érdekében. A szakértő úgynevezett pandémiás
cselekvési terv kidolgozását javasolja, amelyben érdemes meghatározni
a veszélyeztetettség csökkentése érdekében teendő megelőző lépéseket,
az esetleges fertőzés megjelenésekor életbe lépő intézkedéseket, a
felelősségi köröket és a döntéshozatali kompetenciákat, ellenőrizni
kell a megfelelő belső kommunikációs csatornák és az esetleges
munkahelyen kívüli munkavégzési feltételek működését. Ha szükséges,
gondoskodni kell az üzletmenet, valamint az üzleti utak és események
esetleges átszervezéséről.

A munkaadók egyik legfontosabb kötelezettsége az egészséget nem
veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet fenntartása, aminek a
járvány idején fokozott jelentősége van. Természetesen a cégek nem
tudják alkalmazottaikat és a vállalatot hermetikusan elzárni a vírus
elől, de mindenképpen tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő
előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik a munkavállalók
részletes tájékoztatása, fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott
használatuk megkövetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése
és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a céges rendezvények,
ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata,
korlátozása, esetleg törlése. Mindezek azonban számos munkajogi és
adatvédelmi kérdést vethetnek fel, amelyeket alaposan át kell gondolni
és szükség szerint megfelelően szabályozni.

Érzékeny kérdés, hogy a munkavállalók kötelezhetők-e arra, hogy
jelentsék, ha ők maguk megfertőződtek, vagy még inkább, ha kollégáikon
gyanús tüneteket észlelnek. Mivel a munkavállaló nem veszélyeztetheti
munkatársai egészségét és a cég működését, így ilyen előírások
vélhetőleg bevezethetők, és célszerű is ilyen intézkedéseket hozni.

A cég a járványveszélyre tekintettel mentesítheti az alkalmazottakat a
munkavégzés alól, ennek időtartamára viszont alapbér jár.
Időlegesen elrendelhet otthoni munkavégzést, ha a munka jellege ezt
megengedi és a technikai feltételek biztosítottak. Ilyen esetben
azonban számos kérdés merülhet fel, hogy mennyiben alkalmazandóak a
távmunkavégzésre vonatkozó munkajogi szabályokalapján a munkáltatót
terhelő kötelezettségek A Munka Törvénykönyve szerinti más helyen
történő munkavégzés elrendelése is alkalmas eszköz lehet a munkáltatók
számára. Illetve a cég szabadságra is küldheti a dolgozóit, azonban
egy hirtelen bekövetkező szükséghelyzetben a szabadság kiadására
vonatkozó szabályokat nem mindig lehet betartani.

Az már korántsem ennyire egyértelmű, hogy a munkavállaló
megtagadhatja-e a munkavégzést vagy ragaszkodhat-e a munkahelyen
kívülről történő munkavégzéshez a vírus fenyegetettség miatt, például
mert a munkába menet fokozott veszélynek lehet kitéve, vagy mert a
cégnél sok emberrel kerül kapcsolatba. A munkáltató konkrét
veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen
kéréseknek – de nehéz megítélni, mikortól van tényleges
veszélyeztetettség.

Ha az alkalmazottat saját kérésre mentesítik a munkavégzés alól,
egyedi megállapodás szerinti díjazás vagy fizetés nélküli szabadság
adható. Ha a munkavállaló jogszerű indok nélkül tagadja meg a
munkavégzést a járványra hivatkozással, ez alap lehet a munkaviszony
megszüntetéséhez vagy más szankciókhoz. Kérdéses, hogy egy elharapódzó
járvány esetén mikor lehet indokolt egy ilyen munkavállalói
magatartás, illetve hogy a cégnél vannak-e megfelelő szabályzatok az
esetleges szankciók alkalmazásához.

Ha a munkahelyen fertőzés vagy annak alapos gyanúja merül fel, úgy a
munkáltató kötelezheti a munkavállalókat a távolmaradásra. Nagy
kérdés, hogy kötelesek-e ilyen esetben a cégek részlegesen vagy
teljesen bezárni, és milyen plusz intézkedéseket kell életbe
léptetniük. Ha elháríthatatlan külső ok miatt a vállalat nem tudja a
munkavállalót időlegesen foglalkoztatni, akkor mentesül a munkabér
fizetésének kötelezettsége alól. Kérdéses lehet, hogy a helyzet
mennyire volt elháríthatatlan, aminek megítélésében szerepet játszhat,
hogy a munkáltató megfelelő intézkedéseket tett-e a vírus megjelenési
esélyének csökkentése érdekében.

Van néhány olyan különleges helyzet, amelyet esetileg érdemes
megvizsgálni. A munkavállaló mentesülhet-e a munkavégzés alól –
illetve a munkáltató köteles-e mentesíteni, és jár-e ilyen esetben
munkabér -, ha nem tud munkát végezni például azért, mert az iskolát
bezárják fertőzésveszély miatt, és a gyermek felügyeletéről
gondoskodnia kell. Mi a teendő fertőzött családtag van? Ha a
munkavállaló külföldön, valamelyik veszélyes régióban járt, esetleg
külföldre utazna a szabadsága alatt? Előírható-e az utazások
korlátozása, illetve ezekről nyilvántartás vezethető-e, különös
tekintettel a privát utakra? Ezekre a helyzetekre a munkajog kínál
bizonyos megoldást, de alaposan vizsgálni kell az összes körülményt,
beleértve a munkavállalók egyéni helyzetét – például a munkakörét, az
életkorát, azt, hogy veszélyeztett csoportokba tartozik-e, családban
él vagy egyedülálló. Mindezeken túl különös figyelemmel kell lenni a
személyiségi jogokra és az adatvédelmi szabályokra is.

Ha az alkalmazottat már diagnosztizálták a betegséggel, vagy
hozzátartozó ápolására szorul, a betegszabadság és táppénz elérhető
lehet számára. A hatósági elkülönítés – amit a tisztiorvos
rendelkezése alapján a háziorvos állapíthat meg – szintén táppénzre
jogosít, vállalat által elrendelt vagy önként vállalt karantén esetén
viszont nem alkalmazható. Ameddig csak a fertőzés lehetősége, gyanúja
áll fenn, addig nem jár sem betegszabadság, sem táppénz.