Bár a többség szerint ma már a lányok előtt is nyitva állnak a hagyományosan „fiúsnak” tartott szakmák, a nemekhez kötődő pályaválasztási sztereotípiák továbbra is erősen jelen vannak a társadalmi gondolkodásban – erre mutat rá a Yettel legújabb kutatása. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalabb generációk több területen már jóval nyitottabban gondolkodnak, különösen egyes technológiai és vezetői szerepkörök esetében, az idősebbek pedig megvalósíthatóbbnak tartják a karrierváltást akár több év után is.
A Yettel országos, reprezentatív kutatása[1] szerint a magyar társadalomban továbbra is erősen jelen van az a gondolkodás, miszerint léteznek „fiús” és „lányos” szakmák: a válaszadók közel 80 százaléka szerint ez ma is jellemző. Ezt az attitűdöt a férfiak valamivel erősebben érzékelik, mint a nők: a férfi válaszadók 84 százaléka, míg a nők 75 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig él ez a fajta megkülönböztetés. Ugyanakkor a többség változást is lát: 79 százalék szerint a mai társadalmi gondolkodás az elmúlt 10–30 évhez képest rugalmasabbá vált ebben a kérdésben, miközben 15 százalék úgy véli, hogy a helyzet lényegében változatlan maradt.
Mi leszel, ha nagy leszel?
A felmérésből az is kiderült, hogy ma is egyértelműen „lányos” szakmának számít sokak szemében például a kozmetikus vagy az óvodapedagógus hivatás, míg „fiúsnak” tartják többek között az informatikusi, programozói, webdesigner, autószerelői, mérnöki, villanyszerelői vagy katonai pályákat. Emellett több olyan foglalkozás is van, amelyet a többség inkább semlegesnek lát, de még mindig enyhén eltolódik valamelyik nem irányába: a cégvezető vagy ügyvezető, a rendőr, a szakács és a szoftverfejlesztő szakma többek szerint inkább férfias, míg az ápoló, a könyvelő, a HR-szakember, a marketinges és a pszichológus pálya inkább nőies.
Különösen figyelemre méltó, hogy még a 16–29 éves korosztály gondolkodásában is erősen jelen van az a szemlélet, hogy bizonyos szakmák inkább „fiúsak” vagy „lányosak”. Ugyanakkor éppen ebben a csoportban látszanak a legerősebb elmozdulások is. Az adattudós pozíció esetében például a fiatalabbak 70 százaléka már semlegesnek tartja a szakmát, és a szoftverfejlesztői pálya megítélése sem tolódik el náluk olyan drasztikusan a férfiak irányába, mint az idősebb korcsoportokban. A kutatás rávilágít, hogy a fiatalok a cégvezetői szerepet sem tekintik kifejezetten férfias területnek.
Egy másik érdekes tanulság, hogy a karrierváltás lehetőségét leginkább a 60 év feletti korosztály tartja megvalósíthatónak. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy az idősebb generáció már saját tapasztalatai alapján látja: az életpálya nem feltétlenül egyetlen döntés mentén épül fel, és a váltás lehet valós lehetőség. A Yettel szerint ez fontos üzenet a fiatalabbak számára is: nem kell véglegesnek tekinteni az első választást, és érdemes nyitottnak maradni az új irányokra, különösen a mai, gyorsan változó környezetben.
„A Yettelnél is látunk példákat arra, hogy a különböző szakterületek közötti átjárás, az újratanulás és a karrierváltás ma már nem rendkívüli, hanem egyre inkább a modern munkaerőpiac természetes része. Hiszünk abban, hogy ez a szemlélet a fiataloknak is erőt adhat, és segíthet abban, hogy bátrabban válasszanak akár olyan területeket is, amelyeket a társadalom még mindig hajlamos valamelyik nemhez kötni. Célunk, hogy olyan munkahelyi és társadalmi környezetet támogassunk, amelyben a pályaválasztást egyre kevésbé határozzák meg a nemi sztereotípiák, és egyre inkább az egyéni érdeklődés, a tehetség és a lehetőségek alakítják” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
Saját vágyak, családi minták és a média szerepe – ezek is befolyásolják a fiatal lányokat
A megkérdezettek több mint fele szerint a fiatal lányok karrierdöntéseit leginkább saját vágyaik és egyéni tehetségük befolyásolják (55%), de csaknem ugyanekkora szerepe van a családi mintának és a szülői elvárásoknak (49%), illetve a munkaerőpiaci lehetőségeknek és a fizetésnek (48%) is. Emellett a média, a közösségi média és az influenszerek hatása sem elhanyagolható: a válaszadók 41 százaléka szerint ezek szintén jelentősen alakítják a fiatalok pályaválasztását. A Yettel szerint a következő generációk nyitottabb szemlélete hosszabb távon érdemben alakíthatja át a munkaerőpiacot is. A változáshoz azonban nem elég, hogy egy-egy szakma társadalmi megítélése enyhüljön, az is szükséges, hogy több lány válassza ezeket a pályákat már az első döntési pontokon. A mobilszolgáltatónál ugyanis azt látják, hogy nem feltétlenül a bátorság hiányzik a fiatal nőkből, hanem sokszor már egészen korán eldől, hogy milyen pályát tartanak elképzelhetőnek maguk számára.
„A saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy a nemi arányok kérdése a vállalatokon belül sem fekete-fehér: miközben munkatársi összetételünk összességében nagyjából leképezi a magyar társadalom nemek szerinti megoszlását, az egyes szakterületeken ma is látszanak bizonyos eltérések. A brand- és marketingkommunikációs, a HR-, valamint az ügyfélszolgálati területeken magasabb a nők aránya, míg az AI- és adatterületeken, illetve a digitális és műszaki pozíciókban inkább a férfiak vannak többségben. Éppen ezért tudatosan dolgozunk azon, hogy ez a kép változzon, és hogy a technológiai, műszaki pályák a lányok számára is vonzó és reális karrierútként jelenjenek meg” – tette hozzá Szalai Enikő.
Ezért is van különösen nagy jelentősége azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek kézzelfogható módon mutatják meg: a technológiai és digitális területeken is helyük van a fiatal nőknek. A mobilszolgáltató éppen ezért csatlakozik immár ötödik alkalommal a Nők a Tudományban Egyesület szervezésében megvalósuló Lányok Napja programhoz. Idén április 23-án tartják az eseményt, amely az elmúlt 15 évben az ország legnagyobb elérésű, lányoknak szóló pályaorientációs rendezvényévé vált. Az érdeklődők több információt tudhatnak meg a https://lanyoknapja.hu/programlista/ oldalon.
[1] A kutatás 1579 fő megkérdezésével zajlott 2026. februárjában az Europion Piackutató mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével (https://europion.hu/). A minta reprezentatív a 16 év feletti magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség, lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint. A felmérés statisztikai hibahatára 2,3%, azaz a fent bemutatott %-os eloszlások maximum ennyivel térhetnek el attól, amit a teljes felnőttkorú magyar lakosság lekérdezése eredményezett volna.