Ady megrendítő verse jut eszembe, amikor a mai példabeszédét olvasom. A király-valójában Jézus Krisztus-azt kérdi a fia esküvőjén megjelentek egyikétől: hogy merészelsz ilyen ruhában megjelenni e fényes lakomán? Az elherdált életű Ady végig zokogja versét, mert elvesztette legnagyobb kincsét, a tisztaságot.

Amikor megkereszteltek minket megkaptuk útravalóul a hófehér kis inget ezzel a figyelmeztetéssel:”Krisztust öltötted magadra”: Jézus ezt kéri számon az életére törő farizeusoktól, mindannyiunktól Mivé lettünk? Mi lett a patyolat tiszta ingből: a kegyelemből Magyar keresztényként jó arra gondolni, hogy tegnap volt Magyarok Nagyasszonya. Mondhatnám úgy is: a kereszteléskor kapott kis ingből palást lett, a Szűz Anya palástja. Az ő oltalma alatt mi magyar hívek mindig meg tudtuk védeni Fiának, Jézus Krisztusnak evangéliumi tisztaságát.Jól tudta Szent István király, hogy milyen keservesen nehéz lesz az életünk. Ezért énekeljük minden szentmisénk után a Boldogasszony anyánkat. Ezt érezték meg őseink és azok a falusiak, a szántó vetők, akik a déli, esti harangszókor még kint a szántóföldön is levették kalapjukat, hogy imádkozzanak hozzá. Ezekben a mostani időkben különösen is kell oltalmát kérni, hiszen 1945 óta egyre nagyobb részeket szakítottak le rólunk ebből a palástból. Mindenünket, belső tartásunkat, hitünket, magyarságunkat lerántották rólunk, és sárba tiporták. Újból meg kell tanulnunk énekelni úgy, ahogy Mindszenty bíboros énekeltette népünket: ”Vigyázz reánk, Édesanyánk, magyaroknak királyné asszonya”