Az elmúlt napok enyhébb időjárása miatt a természetes vizek jege gyorsan veszít a teherbírásából. Sok helyen már olvad, máshol még összefüggőnek tűnik – éppen ez a látszólagos stabilitás teszi most a legveszélyesebbé. A megszokott téli korcsolyázás vagy sétálás helyett ma inkább egyetlen jó tanács létezik: maradjunk távol a jégtől!

Miért különösen veszélyes az olvadó jég?

Tartós, erős fagy idején a jég viszonylag egyenletes szerkezetű lehet. Amint azonban nappal felmelegszik az idő, éjszaka pedig visszahűl, a jégréteg belülről kezd el gyengülni. A felszínen még vastagnak és szilárdnak látszik, alatta viszont már vízrétegek, üregek, repedések alakulnak ki. Ezek a gyenge pontok szabad szemmel gyakran észrevehetetlenek – a beszakadás hirtelen, figyelmeztetés nélkül történik.

Különösen veszélyesek ilyenkor:

• a nádasok, befolyók és kifolyók környéke
• hidak, stégek, kikötők közelében lévő jég
• valamint minden olyan terület, ahol áramlás van a víz alatt

Tudományos tény: a természetes jég soha sem teljesen biztonságos!

Vízi és jégbiztonsággal foglalkozó szakmai szervezetek egybehangzó álláspontja szerint természetes vizeken soha nem szabad teljes biztonsággal számolni a jégen. A napsugárzás, a szél, a víz alatti mozgás és a hőmérséklet-ingadozás mind belülről bontják meg a jég szerkezetét. Ezért fordulhat elő, hogy egy látszólag összefüggő jégtábla egyik ponton még elbír, pár méterrel arrébb viszont már beszakad.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy a Balatonon vagy kisebb tavakon, folyókon emberek kerültek bajba ilyen körülmények között. Sok esetben a mentés sikeres volt, de nem ritka a kihűlés, a sérülés, illetve a kórházi ellátást igénylő állapot sem.

Mi történik akkor, ha valaki alatt beszakad a jég?

A baleset veszélye nem ér véget azzal, hogy valaki vízbe esik. A jeges vízben a szervezet rendkívül gyorsan kritikus állapotba kerülhet.

Hidegsokk (cold shock)
A hirtelen hideg hatására reflexszerű, kontrollálatlan légzés indul meg. Ez pánikot, kapkodó levegővételt, izomgörcsöket okozhat. Ha az arc vagy a fej víz alá kerül, akár másodpercek alatt fulladás következhet be.

Gyors izom- és erővesztés
A hideg víz a test hőjét akár 25–30-szor gyorsabban vonja el, mint a levegő. Néhány perc alatt jelentősen csökken az izomerő és a mozgáskoordináció. Ilyen körülmények között még jó úszók sem képesek sokáig uralni a helyzetet.

Hipotermia
Ha a bajba jutott személyt nem mentik ki gyorsan, a test maghőmérséklete csökkenni kezd. A kihűlés zavartságot, eszméletvesztést, súlyos esetben szívritmuszavart és szívleállást is okozhat.

A legveszélyesebb tévhit: „még elbír a jég”

Sokan gondolják úgy, hogy ha a jég „vastagnak látszik”, akkor biztonságos. Valójában az olvadás időszakában a jég gyakran veszélyesebb, mint a vékony, frissen fagyott réteg. A felszín nem árulja el, mennyire gyenge belül a szerkezete – ezt csak szakemberek mérései tudják megállapítani.

Történelmi figyelmeztetés

A veszély nem új keletű. 1867 telén Londonban, a Regent’s Park taván korcsolyázó tömeg alatt szakadt be a jég. Több tucat ember zuhant a jeges vízbe, sokan életüket vesztették – nem elsősorban a vízmélység, hanem a gyors kihűlés miatt. A tragédia máig intő példa arra, milyen csalóka lehet a befagyott tó látványa.

A legfontosabb szabály: ne menjünk a természetes jégre engedély nélkül!

A hatóságok és mentőszolgálatok évről évre ugyanarra hívják fel a figyelmet:

• Természetes vizeken csak akkor szabad a jégre lépni, ha azt szakemberek megvizsgálták és hivatalosan engedélyezték.
• Az olvadó, repedezett jég különösen veszélyes, még akkor is, ha összefüggőnek tűnik.
• Gyermekeket és háziállatokat is távol kell tartani a jég szélétől és a gyengének tűnő területektől.

Végezetül

Amikor a tél enged szorításából, a jég már nem játék. A felszín alatt kiszámíthatatlan és törékeny folyamatok zajlanak. Egy pillanatnyi figyelmetlenség vagy megszokásból hozott döntés végzetes lehet. A legbiztonságosabb választás most az, ha a természetes vizeket a partról csodáljuk.