Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Az Egészségtérkép Program nyílt kérdőíves felmérést indított az érdeklődőknek. Az aktív munkavállalók mellett az alkalmazásban nem lévők (pl. diákok, nyugdíjasok) számára is lehetőség nyílt a kérdőív kitöltésére. A kérdőíveket 466 ember töltötte ki önkéntesen, akik közül a nők jelentősen többen vettek részt, és szinte minden korosztály képviseltette magát. A kérdőív azt vizsgálta, hogy milyen tényezők ronthatják, gyengíthetik az életminőséget.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE A részletes értékelés előtt 2 megállapítás: – Az általános egészségi állapotunk, közérzetünk romlása mára már azt eredményezi, hogy a mindennapos fájdalom mellett dolgozunk, és ezt az élet természetes velejárójának tekintjük. – Egyre több ember életére jellemző az az érzés, amit Dr. Kricsfalvi Péter úgy fogalmazott meg, hogy „Stressz a lelke mindennek”, vagyis a kitöltők több mint fele magas stressz érték mellett végzi munkáját, éli mindennapjait. A stressz ára emberi és gazdasági szempontból is felmérhetetlen! A nyilvánvaló következmények (súlyos betegség, kényszerű táppénz, váratlan halál, baleset, kétségbeesésből elkövetett öngyilkosság) felesleges tragédiák. Vannak azonban rejtett következmények is: Ilyenek például a megszakadó személyes kapcsolatok, a hibás döntések a munkahelyen és a magánéletben, a szükségesnél gyakoribb munkahelyváltások, a szegényes vagy hiányzó kreativitás, az alacsony teljesítőképesség, a munkahelyi ellenségeskedés és – végül, de nem utolsósorban – az egészség és a jóllét minőségének csökkenése! Észak-Amerikában a stressz nemzetgazdasági szintű összköltsége hozzávetőlegesen 300 milliárd amerikai dollár évente. Friss adatok azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesült Államokban ez az összeg egyedül az iparban dolgozók esetében 40 milliárd dollár. Hivatalos statisztikák szerint a stressz költsége az Egyesült Királyságban a GNP 3,5%-ának felel meg. 2006-ban Európai Unió kampányba kezdett, melynek célja a munkavállalók egyre növekvő számát és arányát érintő stressz kezelése. A munkából távolmaradók 50-60%-a a munkahelyén megélt feszültség elől „menekül”. Az alkalmazottak 35%-a nem maga ütemezi a munkáját, 55%-uk még csak azt sem határozhatja meg, hogy mikor és mennyit dolgozik. A dolgozók 29%-át érintő monotóniának is nagy szerepe van a probléma kialakulásában. Sok előretekintő vállalat indított stressz-kezelő programot. Ahol ilyeneket bevezettek – főként az USA-ban és a skandináv országokban -, ott növekedett a termelés, javultak a szakmai kapcsolatok és csökkentek az egészségbiztosítási kiadások. Beszámolók szerint minden egyes stressz kezelő programba fektetett dollár öt éven belül hússzorosan térült meg nyereség formájában. A Magyarországon legtöbb áldozatot követelő szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek kialakulásának hátterében egyik meghatározó tényező az életmód szerepe. A mai kor emberének életmódja, a fokozottan teljesítményorientált életvitel, a stressz, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód fokozza a betegségek kialakulását, és csökkenti a gyógyulás esélyeit. Alapvetően szükséges tehát az egészség megőrzésére való törekvés, az egészséggel való folyamatos törődés. Kiemelten fontos a munkatársak, vezetők segítése ezen a területen. Az életmódváltás az egyik legnehezebb feladat, a megértett és elfogadott változásoknak be kell épülniük a változtatni kívánó életrendjébe, napi szokássá, rutinná kell válniuk, ehhez gyakran van jó példára, segítségre, folyamatos támogatásra szükség. Gyakori munkahelyi stresszorok • Túl- és alulterheltség, • Időhiány a munka elvégzéséhez, • Félreérthető feladat-meghatározás, • Elismerés hiánya • A büntetés aránytalansága, • Panaszlehetőségek hiánya, • Túlzott felelősség – kevés döntési lehetőség, • Az együttműködés hiánya, • Kevés kontroll-élmény, • Nagyfokú bizonytalanság, • Károsító környezet, • A meglévő képességek kihasználatlansága. Egy vállalatnak nincs „általános stressz-szintje”: a dolgozók stressz-szintjei adódnak össze. A lelkesedés, a magas produktivitás és a kreativitás, a kevés távolmaradás és munkahelyváltás olyan dinamikus vállalatok jellemzője, ahol a stresszgörbe pozitív fázisában működik. Hogyha túl magassá válnak a stressz-szintek, és a vállalat a stressz negatív fázisában folytatja működését, olyan jelenségek fellépésével kell számolni, mint a hibás döntések, az alacsony produktivitás és kreativitás, a szegényes kommunikáció, a hiányzó csapatszellem, a feszült személyes kapcsolatok és sok munkahelyváltás, illetve távolmaradás. Az efféle következmények gazdasági és emberi költségei óriásiak. Becslések szerint a stresszhez kapcsolódó betegségek és balesetek a munkából való kimaradások 75%-áért tehetőek felelőssé. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK – A nőket sokkal jobban foglalkoztatja az egészséges életmód és a család egészsége, mint a férfiakat. A legfiatalabb kitöltő 18 éves, a legidősebb 69 éves volt. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE – Valamennyi életkori és munkaköri csoport különböző mértékben, de érintett a fokozott stressz terhelésben. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE A családi szituációkból származó stressz értékelésénél a válaszadók 47%-a 6-nál magasabb értéket adott meg. (Ez az érték jelez olyan terheltségi fokot, melynél már fokozottan oda kell figyelni a stressz kezelésére.) A munkahelyi körülmények értékelésénél ez az érték 56%. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE – A stressz terheltség jellemzően szorongásban, alvászavarban, elfojtásban, konfliktus-kerülésben, erős megfelelési kényszerben, időzavarban, boldogtalanság érzésben, magára maradottság érzésében nyilvánul meg. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Stressz szint a célzott kérdésekre adott válasz alapján (A 466 kitöltőre vonatkozóan.) Sokat túlórázom. 117 25% Erősen koncentrálok. 173 37% Képtelen vagyok másoknak átadni a feladataimból. 121 26% Úgy érzem, feladataimat mindig tökéletesen kell megoldanom. 265 57% Gyorsan beszélek, járok és/vagy vezetek. 171 37% Gyakran szorít az idő. 223 48% Erős bennem a versenyszellem. 151 32% Ritkán vagyok boldog és elégedett. 176 38% Úgy érzem, nem én irányítom az életemet. 154 33% Gyakran kockáztatok. 80 17% Gyakran érzem úgy, hogy nincs, aki segítsen. 224 48% Nehezemre esik, hogy kiálljak magamért. 135 29% Úgy érzem, mások kihasználnak. 183 39% Általában magamba fojtom a dühömet. 203 44% Ha boldogtalan vagyok, ritkán mondom el másoknak. 175 38% Ha dühös leszek, később bűntudatom támad miatta. 140 30% Általában elrejtem az érzéseimet. 163 35% Igyekszem elkerülni a másokkal való konfliktust. 263 56% Nehezemre esik másoktól szívességet kérni. 215 46% Többnyire halogatom a nehéz döntések meghozatalát. 203 44% Nehézségeim vannak az életritmusom irányításával. 127 27% Úgy érzem, nincs elegendő tartalékom. 190 41% Mostanában gyakran szorongok. 201 43% Előfordul, hogy úgy érzem, a stressz az idegeimre megy. 183 39% Mostanában könnyebben felháborodok, mint általában szoktam. 154 33% Gondjaim vannak az alvással. 162 35% – A válaszadók 3/4-e valamilyen fájdalom mellett is munkát végez. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE – A mindennapi élethelyzetekben megélt stressz mértéke a válaszadók több mint 50%-ánál nagyfokú, az életminőséget rontja. – A stressz szint egyéni érzékelése (5 feletti értékek alapján) közel 10%-kal magasabb, mint az a célzott kérdésekre adott válasz alapján értékelhető. – A válaszadók többségének pszichoszomatikus érintettsége egyértelműen kimutatható. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MI OKOZ ÁLTALÁBAN PROBLÉMÁKAT A MUNKAHELYEKEN? Nem meglepő a területek sorrendje, ha figyelembe vesszük a leggyakoribb munkahelyi stresszorokat és csoportosítjuk a problémákat: · Stressz, · Bonyolult emberi kapcsolatok, · Túlterheltség, · Nehéz munkakörülmények, · Negatív hozzáállás, · Túlzó felelősségvállalás, · Az anyagi megbecsülés, és az elismerések hiánya, · A megfelelő készségek mellőzése, · Rossz feladatelosztás.