Az északnyugat-magyarországi gazdasági zóna fejlesztési irányairól tárgyaltak pénteken Székesfehérváron. A térséghez hat megye tartozik, melyek országgyűlési képviselői egyeztettek arról, hogy a következő években érkező, jelentős mértékű fejlesztési forrásokat miként tudják közösen, összefogással, a leghatékonyabban felhasználni. A találkozó Navracsics Tibor, a régió kormánybiztosának részvételével zajlott a Városháza Dísztermében.
A kormány tavaly nyáron négy nagy gazdaságfejlesztési övezetre osztotta Magyarországot, ezek közül a legnagyobb az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, melybe Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék tartoznak kilenc megyei jogú várossal és mintegy kétmillió lakossal. A régiók élére kormánybiztosokat neveztek ki, az északnyugat-magyarországi övezet vezetője Navracsics Tibor lett.
A közös gazdaságfejlesztési lehetőségek feltérképezése, az európai uniós és hazai források minél hatékonyabb felhasználása érdekében több alkalommal szerveztek már találkozókat a zóna vezetői számára. Három hete Veszprémben a megyei jogú városok polgármesterei és a megyei közgyűlési elnökei, míg két hete Győrben a gazdasági kamarák elnökei egyeztettek, múlt pénteken pedig Székesfehérváron szerveztek találkozót a hat megye országgyűlési képviselőinek részvételével.
Az egyeztetések, így a mostani találkozó célja is ugyanaz: a következő években érkező, nagyon jelentős mértékű fejlesztési források minél hatékonyabb felhasználása – hangsúlyozta a találkozó kapcsán tartott sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András, a házigazda Székesfehérvár polgármestere. „Fontos, hogy fenntartható modellekben tudjunk gondolkodn,i és összetegyük az erőinket… Ebben a régióban vannak az ország vezérhajói. Az a célunk, hogy ne csak felzárkózni tudjunk, hanem megkapjuk a forrásokat, tovább fejlődjünk, versenyképesen határozzuk meg a következő éveket, és folyamatosan javítsuk az itt élő emberek életminőségét.” – fogalmazott a polgármester.
„Befejeztük az észak-dunántúli gazdasági övezet fejlesztési terveinek az elkészítését. A tervezet a kormány előtt van, bízunk abban, hogy a másik három övezet koncepciójával együtt a kormány elfogadja, és megindulhat a konkrét munka a projektek mentén.” – mondta a sajtótájékoztatón Navracsics Tibor kormánybiztos. Hozzátette, a mostani találkozó két szempontból is kulcsfontosságú. Egyrészt látni kell: a modern fejlesztéspolitika történetében most először fordul elő, hogy az Észak-Dunántúl hat megyéje együtt, egy keretben, természetes egységben tud mozogni Zalától Fejérig. Budapesten kívül ez az ország legfejlettebb régiója, ezért fontos, hogy itt olyan fejlesztést hajtsunk végre, amely remélhetőleg felzárkóztatja a térséget a velünk szomszéd országok régióihoz.
Másrészt magyarként hajlamosak vagyunk a régiónkat Budapesthez képest, annak függelékeként meghatározni, valójában azonban ez egy olyan térség, amely a kétmillió lakójával megfelel egy kis-közepes nagyságú uniós államnak. A régió számára természetes háttérországot jelent a magyar gazdaság, ugyanakkor meg kell felelnie annak a nagy fejlesztéspolitikai, versenyképességi nyomásnak is, melyet a fejlettebb régiók diktálnak számára. „Sokszor elfelejtkezünk róla, de az északi határtérségünk, a pozsonyi régió az EU nyolcadik legfejlettebb térsége, azt pedig mondanom sem kell, hogy Burgenland, vagy egész Ausztria milyen jóléti nyomást jelent ránk nézve. Szintén beautózható távolságra van Milánó, München, Stuttgart is, melyek az európai gazdasági növekedés motorjai. Azt jelentik számunkra, hogy ha jól pozícionáljuk magunkat, ha jó terveket dolgozunk ki, ha együttműködünk, ha túl tudunk lépni a saját önös érdekeinken és szűkös horizontjainkon, akkor ez a térség példátlan felzárkózási lehetőség előtt áll. Az a célja a gazdaságfejlesztési tervünknek, hogy felzárkózási és versenyképességi ambícióinkat támogassa.” – fogalmazott Navracsics Tibor.
A találkozó kapcsán elhangzott, hogy a fejlesztések három forrásból finanszírozhatóak. Az eddig megszokott uniós források egy új lehetőséggel, a gazdasági újjáépítési csomaggal bővülnek. Emellett ott van – többéves pénzügyi kerettel – az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusa, amely 2021 január elsején elkezdődött, illetve a nemzeti költségvetésből azokat a fejlesztési célokat finanszíroznák, amelyek valamilyen oknál fogva egyik uniós kosárba sem férnek bele. Ezek mentén nyílik ki az egész fejlesztéspolitikai perspektíva, így fontos, hogy az összefogással minél több forrást használhassanak fel az északnyugat-magyarországi régió számára.