A kormánypárti képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a 2004-ben még tízmilliárd forint adózás utáni eredményt felmutató Budapest Airportot 2005-ben adták el a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló üzemeltetési jogával és egyéb ingóságokkal együtt összesen 464,5 milliárd forintért. „Azt, hogy mire költötték ezt a pénzt, a mai napig nem lehet egészen pontosan tudni.” – jegyezte meg.

A szerződésben vállalt 2006 és 2011 közötti fejlesztések döntő részét a vevő, a British Airport Authority nem valósította meg, ám ennek nem lett semmilyen következménye. Nem vetettek ki kötbért, a szerződés esetleges felmondása pedig szóba sem került – mondta Riz Levente. Mint fogalmazott, a beruházások elmaradását 2008-ban megpróbálták „lepapírozni”: a vagyonkezelő és a BA megállapodott abban, hogy az elégtelen utasforgalom miatt átütemezik a fejlesztéseket. A BA honlapján található 2005-2007 közötti adatok ezzel szemben utasforgalom-növekedést mutatnak – tette hozzá. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a privatizációs szerződésben az ÁPV Rt. vállalta, hogy ha olyan jogszabályváltozás történik, amely a repülőtér bevételeit csökkentené, akkor a tervezett és a tényleges bevételek közötti különbözetet megfizeti a vevőnek. Riz Levente szerint kérdéses, hogy volt-e joga az ÁPV Rt.-nek ilyen kötelezettséget vállalnia, és ezzel korlátoznia az Országgyűlés és a kormány jogszabályalkotását. A képviselőnek meggyőződése, hogy ez a „jogkorlátozás” kihat a reptér közvetlen közelében élőkre is, szerinte ugyanis ezért nem lehet valószínűleg a repülőtér tevékenységét megfelelő jogszabályi keretek közé szorítani. A magyar állam több száz millió forintnyi kötbérről mondott le az elmúlt években, „ez az, amit (…) fel kell róni az előttünk kormányzóknak” – összegezte álláspontját Riz Levente, aki szerint az eladás indokául szolgáló érvek „megsemmisültek”. Mindezek alapján a fideszes politikus arra kéri a kormányt, hogy végezze el a privatizációs szerződés átfogó felülvizsgálatát, vizsgálja meg az abban foglalt fejlesztési kötelezettségek teljesítését, hozza nyilvánosságra a privatizációs szerződésre és a privatizációs bónuszokra, jutalmakra vonatkozó valamennyi közérdekű adatot, az illetékes kormányhivatalok pedig folyamatosan ellenőrizzék a repülőtér jogkövetését.