Három megye – Bács-Kiskun, Fejér és Tolna – Védelmi Bizottságainak vezetői, valamint egyéb, a nukleárisbaleset-elhárításban érdekelt szervek irányítói gyűltek össze eszmecserére a Paksi Atomerőmű Zrt-nél. A védelmi bizottságok nyilatkozatukban támogatják az új erőművi blokkok megépítését (amelyek egyébként nagyságrenddel biztonságosabbak lesznek a meglévőknél is). De tudják, hogy az esetleges balesetek, katasztrófák nem állnak meg a megyehatároknál, szükséges tehát, hogy az erőmű biztonsági kérdéseivel mindhárom megyében rendszeresen foglalkozzanak.

Tudniuk kell az erőmű működésével kapcsolatos tervekről, változtatásokról, ahogy kellenek a gyakorlatok is, hogy a közös döntések, intézkedések és cselekvések kipróbálhatók, begyakorolhatók legyenek. Csathó Barna kommunikációs referenstől megtudtuk, hogy a tanácskozáson elhangzott előadások és a gyakorlati tapasztalatok alapján a három megye védelmi vezetői több technikai és egyéb kérést is megfogalmaztak az országosan felelős minisztériumok, szervek felé. Ezek közül a leglényegesebbek: kérik, hogy központi támogatással épüljön ki teljes egészében a riasztásban, irányításban kitűnően használható „Kisbíró” kihangosító rendszer, mert ez csak helyi forrásokból nem oldható meg. Szintén fontos kérésük az, hogy tartsák meg az elhalasztott, országos rendszergyakorlatot, mert a ki nem próbált módszerek és eszközök hibákat is rejthetnek. Harmadik lényegi kérdésük, hogy a szárnyvonalak lezárásában érintett Mezőfalva-Paks vonal menekülhessen meg, hiszen annak mind a vészhelyzeti kiürítésben, mind a tervezett bővítés építési munkáiban fontos szerepe lenne. A tanácskozáson – hat előadó közt – dr. Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés és a megyei védelmi bizottság elnöke is felszólalt, elemezve a tavaly szeptemberi alapi Védelmi Igazgatási Gyakorlat tapasztalatait, hosszabb távú tanulságait. Másfél évtizede éve nem volt ugyanis ilyen léptékű felkészítő gyakorlat – mondta -, és bármilyen jól is működjön a katasztrófavédelem az elméletben, a gyakorlat próbáját nem nélkülözheti!Egy nem kívánt esetben emberéletek százai, ezrei múlhatnak azon, hogy azok a szervezetek és személyek, akik mindennapi munkájukat külön-külön végzik, adott esetben hatékonyan együtt tudjanak működni. Gyors és jó döntéseket hozzanak, megfelelően kommunikáljanak, hatásosan működtessék azt a technikát, azokat az eszközöket, amelyeket normális körülmények között esetleg nem is használnak. És persze a lakosságot is fel kell készíteni vészhelyzeti teendőire, a megfelelő magatartásra. A gyakorlat egyértelműen hasznos és megnyugtató volt – folytatta. – Megnyugtató, hogy alapvetően minden résztvevő alkalmas és kész a feladatai elvégzésére, megnyugtató, hogy a lakosság jó partner a vészhelyzetben is. A Védelmi Igazgatási Gyakorlat példaképp és tanulságul is szolgálhat a későbbiek során más megyék terveiben, vagy akár az országos katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezése során is – fejezte be azzal, hogy a tapasztalatok nyomán megfogalmazódott kéréseket, kívánságokat a megyék eljuttatják az érintett országos hatóságokhoz. A megbeszélés végén a résztvevők és az újságírók az erőmű gyakorló központjában ismerhették meg a blokkok berendezéseit és a dolgozók rendszeres felkészítésének, gyakorlatozásának feltételeit.