A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Dobbantó Programirodája az első év tapasztalatait összegző Tanévzáró Konferenciát tartott. A programra a projektben résztvevő összes szereplő közreműködésével a Radisson SAS Béke Hotelben került sor. A tizenöt iskolai team, a programban dolgozó munkacsoportok tagjai, érintettek, az iskolákat segítő szakemberek – a változást segítő mentorok és educoach-ok -, a programban résztvevő külsős szakemberek mellett a hazai szakmai sajtó képviselői is megjelentek.

A „Dobbantó program” a diákok szempontjából egy tanévre szóló, az oktatási rendszerbe vagy az oktatási rendszeren kívüli (felnőtt oktatásba), a munka világába illeszkedést segítő tevékenység. A lehetséges tanulási, továbbhaladási utak az érintett diákok meglévő tapasztalataitól, előzetes tanulási és/vagy életútjától, életkorától függenek. Lehetséges, hogy valakinek csak korábbi rossz tapasztalatai vannak és ez az év abban segít, hogy utána a szakiskola vagy valamilyen középiskola rendes 9. évfolyamán folytassa a tanulást. Lehet, hogy már idősebb, ekkor választhatja a szakiskola szakképzési évfolyamát, már konkrét szakmát tanulva. Ha a 18. évet is betöltötte, a felnőtt képzésbe integrálódhat, míg menekülő útvonalként még munkába is állhat. – Bognár Mária a program szakmai vezetője így foglalta össze az elrugaszkodáshoz adott segítség lényegét. Varga Mihálytól, a PR Herald munkatársától megtudtuk, hogy általában is súlyos egyéni és társadalmi kockázatot jelent az alacsony, vagy befejezetlen iskolai végzettség, de a szociálisan hátrányos és a sajátos nevelési igényű diákok esélyei a kudarcokat követően tovább csökkennek, mert számukra az átlagosnál kevesebb lehetőség nyílik az utólagos korrekcióra, a második vagy harmadik esély kihasználására. Az idő előtti iskolaelhagyás és az évismétlések pedig – a felmérések szerint -, leginkább a szakiskolákba járó tanulókat érintik. Az ilyen kátyúban lévők helyzetének megváltoztatásához kell olyan lehetőségeket biztosítani, amelyek növelik az e csoportokba tartozók képzettségi szintjét, társadalmi elfogadottságuknak és integrálásuknak esélyeit. A módosított Közoktatási törvény 126.§ megteremtette a jogi hátterét annak, hogy az ilyen fiatalok újra bekerüljenek a közoktatási rendszerbe. A változás értelmében a megyei és megyei jogú városi fenntartók által kijelölt szakiskoláknak előkészítő évfolyamot indítanak az oktatásból a tankötelezettség előtt lemorzsolódott, a fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban akadályozott, a szakértői bizottság által már nem sajátos nevelési igényűnek nyilvánított diákok számára. A kijelölt intézményeknek egyéni ütemtervre épülő fejlesztést kell végezniük, olyan feladatot, mely idáig nem volt jelen a szakmai gyakorlatukban, és fontos, hogy a kijelölt iskolák nem tagadhatják meg az érintettek felvételét akkor sem, ha a tanuló már nem tanköteles. A fenti problémákra és lehetőségekre reagáltak a Dobbantó projekt szervezői, azáltal, hogy a szakiskolák számára nyújtanak komplex támogatást, megcélozva a pedagógusokat, a fenntartókat és az intézményvezetőket egyaránt. Fontos a kijelölt szakiskolák célszerű, komplex és egyedi sajátosságokra figyelő szakmai támogatása, hogy az iskolarendszerből korábban kisodródott 15-24 éves fiatalok számára személyre szabott támogatással valódi „Dobbantót” tudjanak felkínálni. Az iskolák az új, extra évvel lehetőséget adjanak a lemorzsolódott, sajátos nevelési igényű tanulóknak arra, hogy teljesítsék a tankötelezettséget, és megfelelő kompetenciákat szerezzenek általános vagy szakmai jellegű továbbtanuláshoz és a munkaerőpiacra történő kilépéshez. A Dobbantó program a tanulók személyre szabott, egyéni fejlesztésének intézményi kereteit teremti meg, így a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességével küzdő diákoknak lehetőséget biztosít tanulmányaik befejezésére és a munkaerő-piaci kompetenciák megszerzésére. Mindezt új oktatási tartalmak fejlesztésével, a megvalósításban részt vevő pedagógusok, intézményvezetők képzésével és támogatásával valósítja meg. Épít a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, sikeres programok tapasztalataira, és akciókutatásként az oktatáspolitika számára is visszajelzést ad. A Dobbantó keretében kialakuló pedagógiai program mindenekelőtt azt tartja szem előtt, hogy a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő, korábban az iskolában kudarcokkal szembesülő diákoknak fejlesztő értékelésre és az aktív tanulás lehetőségének biztosítására van szükségük. A Dobbantó programban arra készítik fel a tanárokat, hogy sikeresen fejlesszék diákjaik kompetenciáit: önállóságra és felelősségre, vállalkozóképességre, együttműködésre és kommunikációra, tudásteremtésre nevelve, tanítva őket. A fő kompetenciák: a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés mellett az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba, és nem utolsó sorban a foglalkoztathatóság. Mindez rugalmas, személyre szabott, változatos kimeneti lehetőségeket biztosító pedagógiai programmal érhető el. A program fontos célja az is, hogy támogassa az intézményi kapcsolatok fejlesztését, szorgalmazza a helyi együttműködést a lemorzsolódás megelőzése érdekében. A program keretein belül kialakítják a „Dobbantó iskolák” regionális együttműködését, felveszik a kapcsolatot a munkaadókkal és a releváns intézményekkel. Emellett iskolai fejlesztési tervet készítenek, pályázati támogatásokat terveznek, tréningeket és személyre szabott tanácsadást nyújtanak. Munkájukba a hasonló iskolák iskolafejlesztéssel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatait és sikeres gyakorlatait is beépítik. A Dobbantó programba bekerülő lemorzsolódott és korai iskolaelhagyó fiatalok különböző súlyosságú tanulási nehézségekkel, tanulási zavarokkal, tanulást akadályozó tényezőkkel, beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdenek, magukkal hozzák iskolai kudarcaik hatását, és sokszor szociális gondokkal is meg kell küzdeniük. Számítani lehetett arra, hogy szociológiai, kulturális hátterük sem optimális. Varga Mihály kiemelte, hogy bár mindenki egyedi és megismételhetetlen személyiség, azonban a programba olyan közös vonásaik miatt kerültek ezek a fiatalok, amelyek jellemzőek. Gyenge tanulási motiváció, inkább a manuális tevékenységek iránti az érdeklődés, negatív attitűd az iskola-, esetleg a munka világa iránt, hiányos alapkészségek, és szinte semmilyen kompetencia, ami a szakmatanuláshoz, a munkavállaláshoz szükséges. Sokuk még írni-olvasni sem tud, ami persze sosem a gyerekeknek róható fel. A társadalmat mindenesetre terheli a jelenség. Ennek a hihetetlenül nehéz munkának az első évéről, sikereiről, nehézségeiről és tapasztalatairól szólt a konferencia.