Bár a magyarok leggyakrabban akkor telefonálnak, ha sürgős ügyről van szó, a bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet – derült ki a Yettel friss, országos kutatásából. Pedig a válaszadók többségével előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten, ahol a félreértéseket erősítheti a hangsúlyok hiánya vagy az eltérő emoji-használat – legyen szó lájkról, mosolygófejről vagy bohócról. A mobiltársaság legújabb kampányában most arra mutat rá, hogy vannak olyan helyzetek, amikor érdemes a pötyögés helyett inkább telefont ragadni.
A Yettel friss reprezentatív felmérésében1 a magyarok kapcsolattartási szokásait vizsgálta. Sürgős esetben még mindig a telefon az első: 10-ből 8 magyar ilyenkor automatikusan a hívást választja. A bonyolultabb témáknál már kevésbé egyértelmű a helyzet: míg az 54 év felettiek kétharmada jellemzően ilyenkor is telefonál, a 26 év alattiaknak ez már csak a felére igaz, negyedük pedig inkább üzenetben beszéli meg.
Ugyancsak nem egyeznek az elképzelések a találkozók és a munkahelyi egyeztetések esetén: míg a 26 év alattiak inkább üzenetet írnak, a többi korosztály szívesebben csörgeti meg a másikat. A „boldog születésnapot” hívások viszont általánosan átkerültek az online térbe: köszöntéskor a magyarok fele inkább üzenetet ír és csak negyedük telefonál. Szintén elmondható, hogy a sürgős eseteket leszámítva a fiatalok egyre kevésbé szeretnek telefonálni, helyette az írásos kommunikációt preferálják.
Ezek idegesítik leginkább a magyarokat
Az ellentéteket magyarázhatja, hogy a generációk sok esetben eltérően értelmezik a szöveges üzenetek jelentését. Konfliktus, sértődés a megkérdezettek körében gyakrabban fordult elő írásban, mint hangalapú beszélgetéskor. Emellett a válaszadók közül többen éltek meg időveszteséget akkor, ha le kellett írni az üzenetet, és a kitöltők közel kétharmadával előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett a chaten.
És hogy mi bosszantja a válaszadókat az írásbeli kommunikáció során? Szinte mindenkit zavarnak a helyesírási hibák (84%), de ugyancsak frusztráló a túl sok emoji használata (70%) vagy épp az írásjelek hiánya (75%). Ez utóbbi kevésbé izgatja a Z generációsokat, az idősebb korosztályoknak viszont csak a negyede-ötöde tud eltekinteni ettől. A túl sok emoji a férfiakat a nőknél jobban irritálja (78% vs 62%).
Fenyegető lájkok, passzív-agresszív mosolygófejek
A Yettel kutatása szerint a hangulatjelek használata továbbra is gyakori konfliktusforrás: az eredmények alapján a magyarok több mint fele bizonyos emojikat nem szívesen használ, mert félreérthető a jelentése, és 43 százalékukkal előfordult már, hogy nem értette egy hangulatjel jelentését.
A kutatás vizsgálta azt is, hogyan viszonyulnak a generációk a legnépszerűbb emojikhoz. Az egyik leginkább megosztó továbbra is a lájk jel, amit 10-ből 7 magyar szokott használni, de ez már csak 10-ből 4 Z generációsra igaz. A különbséget indokolhatja, hogy a legfiatalabbak több mint harmadát zavarja ez a jel, miközben a 45 év felettieket általánosan egyáltalán nem. Ugyancsak a nőket jobban idegesíti a felfelé mutató hüvelykujj, mint a férfiakat.
Hasonlóan megosztó a mosolygófej is: míg a 26 év alattiak közel fele használja ezt az emojit, a 36 év felettiekre ez jobban jellemző. A legfiatalabb korosztály harmada szerint sokan félreértik a jelentését, míg ez a 45 évnél idősebbeknél fel sem merül. Népszerű még a sírva nevetős emoji, a sírós hangulatjel pedig a sztereotípiákat erősítve inkább a nőknél jelenik meg (71%), mint a férfiaknál (46%). Van pár olyan emotikon, ami csak a fiatal felnőttek kommunikációjában fordul elő: ilyen a koponya, a kés és a bohóc is.
A felmérés vizsgálta azt is, hogy az egyes korosztályok milyen jelentést tulajdonítanak az egyes hangulatjeleknek. Míg a lájkot a 45 év felettiek 80 százaléka inkább pozitívan értelmezi, a 26 év alattiaknak kevesebb, mint a fele gondolja ugyanezt. Ezzel szemben a klasszikus mosolygófejet a fiatal korosztály harmada gondolja inkább negatívnak, míg szinte senki sem így használja 45 év felett. A késnek (69%) negatív jelentést tulajdonít a többség, míg a sírva nevető inkább (70%) pozitív. A bohócot inkább negatív konnotációval használják a fiatalok az idősebbekhez képest.
„Ma már egy mosoly, egy lájk vagy akár egy mondat végére tett pont is önálló jelentéssel bír a digitális kommunikációban, miközben ezek értelmezése generációnként és személyenként is eltérhet. Az országos kutatásunk azt mutatja, hogy az egy-egy karakternek vagy hangulatjelnek tulajdonított jelentőség felértékelődött, a mögöttes szándék azonban gyakran félrecsúszik. Ilyen helyzetekben egy telefonbeszélgetés sokkal több információt hordoz: a hangsúlyok, a reakciók és az érzelmi árnyalatok is segítenek elkerülni a félreértéseket” – mondta Tőzsér Judit, a Yettel vállalati kommunikációs igazgatója.
A felmérés rámutatott tehát, hogy a telefonos beszélgetés sok esetben hatékonyabb alternatívát jelent az írásos üzenetküldéssel szemben, különösen bonyolultabb vagy érzékenyebb témák esetén.
1 A kutatás 800 fő online megkérdezésével zajlott 2026. április 9. és 13. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió és településtípus szerint. (Impetus Research)