Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Az asztronómiát széles körben a legősibb tudományként tartják nyilván. Nem véletlen, hiszen a feljegyzett csillagászati megfigyelések igen hosszú múltra tekintenek vissza. A több ezer éves lassú, monoton fejlődés azonban hatalmas lendületet kapott alig négy évszázada, amikor Galilei távcsövét az ég felé fordította.
Meghívó Garai Géza Szabadegyetem2013. június 4. kedd, 18 óraÓbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi KözpontSzékesfehérvár, Budai út 45. K épület F28 (Kandó Kálmán terem) Dr. Fűrész Gábor csillagászHarvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ Cambridge, MA, USA 400 évvel a távcső feltalálása utánModern eszközök és módszerek a csillagászatban Az előadóról: Székesfehérvárott a Kossuth Lajos Általános Iskolába, majd a Teleki Blanka Gimnáziumba járt, közben a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóban is tevékenykedett. Itt kezdett komolyabban érdeklődni a csillagászat iránt. A Szegedi Egyetemen végzett csillagász szakon. PhD fokozatát is ott szerezte, de már amerikai munkáját dolgozta fel disszertációjában. A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központban a világ élvonalába tartozó spektrográfok fejlesztésével foglalkozik már évek óta, de a magyarországi csillagászati életben is részt vesz. 2001-ben társfelfedezője volt az Alba Regia kisbolygónak és dolgozik az exobolygók kutatásáról híres Kepler űrtávcső programjában is. Az előadásról: Az asztronómiát széles körben a legősibb tudományként tartják nyilván. Nem véletlen, hiszen a feljegyzett csillagászati megfigyelések igen hosszú múltra tekintenek vissza. A több ezer éves lassú, monoton fejlődés azonban hatalmas lendületet kapott alig négy évszázada, amikor Galilei távcsövét az ég felé fordította. Ugyan szinte minden tudományág és technológia érezheti sajátjának az efféle robbanásszerű fejlődést az utóbbi évszázadokban (vagy akár csak évtizedekben), mégis talán a csillagászat az egyetlen ahol a felfedezésre váró „terra nova” szó szerint a végtelenségig tolódott ki. Az Univerzumról alkotott képünk gyökeresen megváltozott a XX. században: galaxisok milliárdjai váltak láthatóvá az ősrobbanást igazoló kozmikus háttérsugárzás előterében, naprendszeren kívüli bolygók létezése vált bizonyossággá,…. – s hosszasan folytathatnánk e felsorolást. Ez az előadás azonban mégsem kizárólag a fantasztikus tudományos eredményekre szeretne koncentrálni, hanem inkább betekintést adni azon folyamat mikéntjébe, mely ezen eredményeket szolgáltatja. Röviden áttekintjük a megfigyelési csillagászat eszközeinek, elsősorban a távcsöveknek és a képrögzítő detektoroknak a fejlődését, a színképelemzés térhódítását és jelentőségét. Szintén betekintünk az űrkorszak adta lehetőségek tárházába, valamint a számítástechnika és a csillagászat szoros összefonódását vizsgáljuk meg kicsit közelebbről, mely elengedhetetlen a hatalmas mennyiségű mérési adatok rögzítésében és értelmezésében. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak. A belépés díjtalan.