Magány, érzelmi elszigeteltség, feldolgozatlan traumák és az emberi kapcsolatok útvesztői – három különböző szerző, három különleges könyv, amelyek mind arra keresik a választ, hogyan formálják életünket a múltunkban gyökerező élmények és a másokhoz fűződő kapcsolataink. Daniel Schreiber Egyedül című személyes esszéje, Nermin Yıldırım Érintés nélkül című regénye és Karin Smirnoff Cukorkígyó című kötete más-más nézőpontból közelíti meg az emberi lélek legérzékenyebb kérdéseit.

Daniel Schreiber


Daniel Schreiber 1977-ben született. Berlinben és New Yorkban szabadúszó tudósítóként, majd különböző német magazinok szerkesztőjeként dolgozott. A művészetről szóló írásai többek köztt a DIE ZEIT, és a Weltkunst hasábjain is megjelennek. Nevéhez fűződik a Susan Sontag. Geist und Glamour című kötet, amely az első életrajz a világhírű amerikai gondolkodóról. Könyveiben egy olyan irodalmi formát vizsgál, amely leginkább személyes esszéként írható le. Legutóbbi műve, az Allein (Egyedül) rövid idő alatt meghódította a sikerlistákat. Jelenleg Berlinben él.


„A legmegrendítőbb, legemlékezetesebb könyvek azok, amelyek olyan kérdésekre próbálnak választ adni, amelyekkel a szerző egész életében küzdött. Schreiber – aki nemcsak gyönyörűen ír, hanem legalább ennyire kiváló gondolkodó is – az Egyedül című könyvében nem csupán a saját életének, hanem korunknak nagy kérdéseit is vizsgálja: Ki vagyok, ha senki sem szeret? Hol húzódnak a barátság határai? Hogyan lehet együtt élni a mély és súlyos magánnyal? Ez a könyv nem csak az év könyve, hanem egy egész korszaké.” — Hanya Yanagihara

Daniel Schreiber személyes tapasztalatokra, valamint filozófiai és szociológiai gondolatokra építve vizsgálja az egyedüllét és a közösség iránti vágy közötti feszültséget. Könyve érzékenyen és tisztán beszél magányról, szabadságról, barátságról és szeretetről – arról, hogyan találhatunk értelmet és kapcsolódást egy válságokkal teli világban. A személyes esszé műfajával kísérletező szerző miközben legmélyebb félelmeinkkel szembesít, olyan tabukat dönt le, amik még mindig szerves részei a modern társadalmi normáknak. Egy mélyen emberi, elgondolkodtató könyv arról, hogyan szeretnénk élni.


„Sosem hoztam tudatos döntést azt illetően, hogy egyedül éljek. Épp ellenkezőleg, hosszú időn keresztül abból indultam ki, hogy valaki mással fogom megosztani az életemet, akivel majd együtt öregszünk meg….”

OLVASS BELE

Nermin Yıldırım


Nermin Yıldırım kortárs török író, a fiatalabb generáció egyik legelismertebb és legeredetibb hangja. Regényeiben gyakran foglalkozik identitással, lélektannal, a személyes múlt traumáival és a társadalmi nyomással, miközben érzékeny, költői nyelvezettel formálja meg hőseit. Műveit finom pszichológiai ábrázolás, mély belső monológok és erős női karakterek jellemzik. Jelenleg teljes állású íróként dolgozik, és Barcelona és Isztambul között ingázva él, ahol alkot, workshopokat tart és irodalmi eseményeken szerepel.


Érintés nélkül kötetében a főszereplő, Adalet egy magányos, érzelmileg elszigetelődött nő, aki halálos betegsége hírére számot vet a múltjával, és megpróbálja megérteni, mikor veszítette el önmagát és a képességét, hogy másokhoz kapcsolódjon. Yıldırım regénye megmutatja, hogyan formálnak bennünket a családi minták, a társadalmi elvárások és a kimondatlan traumák. A történet folyamatosan az érzelmi közelség, az intimitás és az emberi kapcsolódás nehézségeinek kérdését feszegeti.

A szerző saját bevallása szerint az első és mai napig legmeghatározóbb olvasásélménye Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című regénye volt. Tulajdonképpen ez a könyv indította el a szerzőt az írói pályán. Olyannyira fontos számára ez könyv, hogy még Budapestre is ellátogatott és felkereste a regény helyszíneit, ahogy az a fotón is látható. Erről és regényéről is mesél nekünk a rövid interjúban.

Rövid interjú a szerzővel

Karin Smirnoff



Karin Smirnoff svéd bestseller szerző, könyveiből hazájában több mint 700000 példány kelt el. Debütáló regénye, az Elmentem az öcsémhez a rangos August-díj jelöltje volt. Smirnoff Umeåban, egy észak-svédországi kis településen született, nem messze attól a helytől, ahol jelenleg is él, és ahonnan rövid autóútra található az a település is, ahol Stieg Larsson felnőtt. Jana Kippo-regénytrilógiája Magyarországon is megjelent a Scolar Kiadónál, de neve ismert a Millennium-sorozat újabb köteteiről is


„Ne vedd úgy hogy a dolgok maguktól értetődnek…

Aminek görbének kell lennie azt időben meg kell hajlítani.”

Karin Smirnoff új, önálló kötete Patat Bence fordításában a torz szerelemről, a kívülállóságról és a zenéről mesél, nyers őszinteséggel. A Cukorkígyó a szerző saját bevallása szerint is az egyik kedvenc regénye, amely valós megrázó gyermekkori élményből táplálkozik: Smirnoffnak valóban volt egy zenetanára, akiről később kiderült, hogy két fiú tanítványát szexuálisan bántalmazta. A történtek hatására a szerző felhagyott a zenéléssel. Bár évtizedekkel később újra vásárolt egy hegedűt, azt azonban még nem tudja, hogy valaha újra végighúzza-e a vonót a húrokon.