Lélektelen, gyenge, lehetőségeihez képest nulla teljesítményt nyújtva simán kikapott 3-1-re az MTK otthonában a MOL Fehérvár FC. A Vidi már 0-3 után a védő Stopira révén szerezte meg becsületgólját. Ezzel a produkcióval a bajnoki címre teljesen esélytelen a csapat, de ha ezt gyakran „elóadja”, amit most, akkor még a már untott ezüst sem lesz meg, mert nem lehet.

A vezetőknek alaposan el kell gondolkodniuk a jövőn, arra, amit ebben az idényben eddig nyújtott a gárda azokért a lehetőségelért cserébe, amelyekkel a honi mezőnyben rendelkezik, az nem más, mint a klubbal és szurkolóival szembeni tiszteletlenség. Az első játékrészben a Vidi szurkolók – sokadszor – azt a csapatot látták a pályán, amelyet legkevésbé szeretnek: edzőmeccstempóban lötyögő, motiválatlan, körülményes, hibát hibára halmozót. Az MTK sokkal élesebb, koncentráltabb volt, ennek köszönhető a vezető góljai is, amikor a 9. percben Musiu újfent buta módon összehozott egy teljesen felesleges tizenegyest az ellenfélnek, ez már a harmadik hasonló amatőr hibája volt ebben a szezonban az észak-macedón középső védőnek. Cseke simán be is vágta, 1-0! A bekapott gól sem hozta meg a Vidi jobbik arcát, azt amelyikkel simán be kellene darálnia egy MTK-hoz hasonló képességű ellenfelet. Továbbra is pontatlanul, tompán terelgette a labdát, Musliu újabb hibája okán Miovszki is kihagyott egy ziccert, ami pedig a luxus kategória, hogy három ideális helyzetből elvégzett szabadrúgása volt úgy a Vidinek, hogy egyikből sem találta el a kaput, holott ezek közül egyet illett volna eredménnyel befejezni. Elől Bamgboye is hozta a „buta” énjét, fejét leszegve szaladgált, sokszor elhagyva a labdát, vagy éppen belerohanva a védőkbe. Úgy kell fogalmazni, hogy nem az MTK volt jó, hanem a Vidi bűn gyenge, magához képest jó, ha 50 % közül mozgott a produkciója. Az, hogy Márton Gábor mire gondolt, nem tudni, de, hogy miért nem kezdett el cserélni egy olyan meccsen, ahol a pályán lévő 11 játékosból gyakorlatilag senki sem nyújtotta tudása javát, az egyenesen érthetetlen. Legalább öten csak alibiztek, a többek szimplán tompák voltak. Hogy mitől, ez érdekes kérdés, hiszen már nincs nemzetközi kupa, csaka bajnokságra kell koncentrálni. Vagy rossz a hétközi edzésmunka, vagy egyszerűen trehány a hozzáállás, ezt a szakmai stábnak kell tudnia. A folytatásban Nego hagyott ki egy ziccert, majd a hazaiak szereztek lesgólt. Kb 3 centin múlott… Az 56. percben váltott először Márton, Petrjak érkezett Nikolov helyére. Bamgboye még mindig a pályán volt, s továbbra sem találta az összhangot a labdával, az MTK nagy örömére. Nikolics is nagyon elfáradt, így jött a helyére Zivzivadze, aki a Vidiben eddig egyáltalán nem igazolta azt, hogy miért szerződtette. Ebben a naptári évben csatár létére 4 gólt szerzett, nagyon kevés, nagyon gyenge. Ezek után semmiféle meglepetést nem hozott az, hogy a 65. minutumban újra az MTK szerezte meg a labdát az alvó Vidi-játékosok között, Schön pedig 23-ról kilőtte a jobb felső sarkot, 2-0! Aztán jött a harmadik is, a tátott szájú fehérvári védők asszisztálása mellett Miovszki is betalált, 3-0!. Borzasztó volt nézni a piros-kékek motiválatlan, lelketlen, fociparódiáját. Ezzel a hozzáállással, ezzel a produkcióval ez a Vidi nem érdemli meg a bajnoki címet! Egyszerűen ilyen teljesítményre nincs magyarázat, nincs mentség. És még 24 perc hátra volt. Nulla mozgás, nulla motiváció az egyik oldalon, határtalan lelkesedés és győzni akarás a másikon. Mindent elmond a vendégekről, hogy Márton Gábor 0-3-nál egy szűrőt és egy védőt hozott be Alef és Rus személyében… A játékosok lehajtott fejjel poroszkáltak a pályán, Mártonnak egyértelműen halvány fogalma sem volt arról, mit tudna tenni. Az utolsó negyedórában is csak tologatta a labdát az MTK térfelén a Vidi, miközben a házigazdáknál sorra jöttek be az ifisták. Zivzivadze azárt még összetörte a labdát kecsegtető helyzetben, majd a 89. percben a védő Stopira befejelte a szépítő gólt, 3-1! de ez még vigasztaló találatnak is kevés volt. Nagyot égett a MOL Fehérvár, elbukta veretlenségét, s újra nagyon komoly hátányba került a Ferencvárossal szemben. Bármennyire is sok van még hátra, nem kockáztatunk azzal nagyot, ha kijelentjük: ezt az újabb aranyérmet csak a Fradi tudja elbukni, a Vidi nem fogja megnyerni. Ideje volna nem mellébeszélni és okokat keresni az elfogadhatatlan produkcióra, hanem elgondolkodni és küzdeni, focizni! Pont a Fradiról lehet példát vanni, ha tetszik, ha nem!