Mi szükséges ahhoz, hogy helyben szikkasszuk a vizet kertünkben? Milyen talaj alkalmas hozzá? Melyik évszakban álljunk neki az esőkert létrehozásához? Hogyan készítsük el a medret? Milyen növényeket válasszunk? – Ebben segítünk most olvasóinknak.

A múltkor már tisztáztuk, hogy ésszerű (és természetközeli), ha ott, ahol a talaj adottságai engedik, helyben szikkasztjuk a csapadékvizet, tehát mesterségesen kialakított szikkasztó medreket készítünk, hogy a nagy mennyiségű víznek legyen ideje a talajba szivárogni. Tehát: amennyit kiveszünk a természetből, annyit forgatunk is vissza. Ha a mesterségesen kialakított szikkasztó medrekbe tereljük a vizet, s kihasználjuk a természet-adta lehetőségeket, akkor így segítjük az ökológiai együttes működését. Ha az egyre egyenetlenebbül hulló csapadékot visszatartjuk, visszajuttatjuk a vízciklus szerinti helyére, a talajba, akkor ott megtisztul, s így jut a talajvízbe. Ezzel egyben élteti a talaj flóráját és faunáját is, a talaj táperejét és tápanyagciklusát pedig optimumon tartja. Ráadásul e módszerrel megelőzhetőek például a csatorna-kiömlések és az áradások is. A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása. A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása (Fotó: Temesvári Márta) Melyik évszakban álljunk neki az esőkertnek? Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavaszi és az őszi szezon a legideálisabb. Milyen talaj alkalmas a művelethez? „Nagyon fontos, hogy számításba vegyük a talaj-adottságokat!” – figyelmeztet Fülöp Attila kertészmérnök – „A löszös, homokos talajon nem ajánlott a helyi szikkasztás, s főként az épületek környezetében tartózkodjunk tőle, mert a lösz és a homok miatt a felszín alatt képződhetnek kimosódások, melyek aztán föld-beszakadást okozhatnak. Ennek következménye pedig az lehet, hogy veszélybe kerül az épület stabilitása, statikája.” Mennyi vízzel kalkuláljunk? A tervezéskor számításba kell vennünk, hogy az adott területre honnan érkezik a víz: a burkolt felületek (például: épületek teteje) nagyságát összeadva szükséges a kalkuláció. A székesfehérvári kertész elmondta, hogy korábban 20, mostanában pedig 100 mm-es csapadékkal kell számolnunk. Mivel az utóbbi években extrém mennyiségű csapadékot tapasztalhattunk (időszakosan), ezért fel kell készülni arra, hogy extrém esetben is jól működjön a szikkasztó. A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:https://fmc.hu/2020/10/24/hogyan-keszitsunk-esokertet/