Hiába a vadonatúj ajtók és ablakok, mégsem csökken a fűtésszámla? Ráadásul ferde, szorul, párásodik? A nyílászárókat legtöbbször energiahatékonysági vagy esztétikai okokból cserélik a tulajdonosok, de ha nem figyelnek oda és nem a megfelelő szakembereket választják a munkára, könnyen előfordulhatnak olyan hibák, amelyek megdrágítják, sőt szinte feleslegessé teszik a beruházást. Összegyűjtöttük az öt leggyakoribbat.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Hőhidak „Az egyik legjellemzőbb probléma a hőhidasság. Hőhíd akkor jön létre, ha az épület egy pontján gyengébb vagy egyenesen hiányzik a szigetelés. Ezek a pontok élénkvörösen világítanak a termokamerás felvételeken, bizonyítva, hogy szabadon távozik a meleg az utcára. A falakon belül pedig a hőhidak télen hidegebbek a környezetüknél, ami páralecsapódáshoz, penészesedéshez vezet. Az ablak-ajtó körüli falon vagy az üvegen rendszeresen megjelenő nedvesség egyértelműen hibás, hőhidas beépítésre utal” – magyarázza a jelenséget Sághy Zoltán, a Termo Complex ügyvezetője, építőipari szakértő. A probléma megelőzéséhez a jó minőségű anyagokból gyártott, lehetőleg többrétegű üvegezésű nyílászárók mellett a szakszerű beépítés is fontos. A hőhidak gyakori oka például a tok és fal közötti elégtelen szigetelés vagy a rosszul felhelyezett párkány. Minőségi vasalat? Gyakran tapasztalják a szakemberek, hogy alig néhány éves ablakok lógnak, szorulnak, nem záródnak rendesen. Ezek a hibák rendszerint a vasalat elégtelen minőségére vezethetők vissza. Egy átlagos, kétrétegű ablak súlya több mint 40 kg, a háromrétegűeké pedig – mérettől függően – 70 kg felett is lehet. A nagyon olcsó termékek gyártói főleg az anyaghasználaton spórolnak, ezért az alkalmazott vasalat teherbírása egyszerűen kevés ekkora súlyhoz. Erre vásárláskor érdemes odafigyelni, mert utólagos vasalatcserével biztosan rosszabbul jár a tulajdonos. A stabilitás fontos Ugyancsak az olcsóságra törekvés az oka, hogy több nagyobb nyílászáró egymás mellé építésekor például a panellakások erkélyfalaiból, kihagyják a dilatációs sorolókat. A dilatációs soroló az ajtóval-ablakkal színében és anyagában megegyező elem, merevít és stabilitást ad, illetve a hőmérséklet-ingadozásból adódó „mozgásokat” hivatott kompenzálni” – mutatott rá a szakértő. A méret a lényeg A drága hibák néha egyszerű figyelmetlenségből származnak. Például hibás mérésekből. Sághy Zoltán szerint nem minden vállalkozás vonul ki a helyszínre személyesen, helyette megbíznak az ügyféltől kapott számokban. Ilyenkor fordul elő, hogy a meglévő ablak nyílását mérik meg a teljes falnyílás helyett. A rossz méretek alapján legyártott ablakok pedig nem vagy csak további költségek árán építhetőek be. Jobboldal vagy baloldal? Másik gyakori tévedés az ajtók nyitási irányára vonatkozik. A jobbos vagy balos nyitást sokan aszerint értelmezik, hogy melyik kézzel nyitják az ajtót. A szakemberek viszont nem a kilincs, hanem a pántok helyét nézik. Ha a pánt felőli oldalról nézzük – vagyis magunk felé nyílik az ajtó – akkor a pántok helyzete megmutatja, hogy balossal vagy jobbossal állunk szemben. Kellemetlen tud lenni, ha a beépítéskor derül ki, hogy rosszat választottunk. Az ilyen és ehhez hasonló problémák megelőzése céljából Sághy Zoltán azt javasolja, kérjük ki hozzáértő szakember tanácsát a beruházás előtt és körültekintően válasszunk kivitelezőt, aki megfelelő referenciákkal rendelkezik. Egy korszerű, minőségi nyílászáró élettartama több évtized, úgyhogy megér egy kis odafigyelést.