Minden év március utolsó vasárnapján – idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta Magyarország is villamos energiát spórol.

Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. (azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség) között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák. Az órák előreállítása napirendünk megváltoztatása nélkül biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra közé esik. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni. A hazai villamosenergia-rendszert irányító MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3%-os (2000-4000 MWh) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban. Az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer – közel egy városnyi – háztartás éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, és ez mintegy 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország ”áramszámláját”. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: ha ugyanis kevesebb energiát kell megtermelni, azáltal mérséklődik a környezetre jutó terhelés is.