Nagybőjt van. Mindannyian kereszt-hordozók vagyunk. Nézzük meg saját családunkat. Az igazi keresztutat ott járhatjuk végig a leghitelesebben…

— Pilátus halálra ítéli Jézust… Uram, ha Pilátusként igazságtalanul ítélkeznék családtagjaimról, juttasd eszembe, hogy a jogot nem hatalmaskodó uralkodásra, ítélkezésre, zsarolásra kaptam, – hanem féltő, gondoskodó, a másikkal törődő irgalmasságra. Szeretteim felemelésére és nem lekezelésére. S ha valaki engem bánt meg a családban (szülőként vagy gyermekként) add, – hogy a Te türelmeddel viseljem, ne vágjak vissza, ne sértődjek meg, ne essek kétségbe. — Jézus vállára veszi a keresztet…Minden családnak és külön a család tagjainak van sajátkeresztje. Segíts Uram, hogy merjük felvenni és egymásért hordozni.. Olykor nehezünkre esik a másik családtag elfogadása (szokásai, hangulati változásai, önzőnek tűnő visel-kedése). Mindez nehéz kereszt, – időnként szeretnénk letenni, esetleg elmenni.Kérünk segíts, hogy érted és Veled együtt vigyük a keresztünket, türelemmel egymásért. — Jézus először esik el a kereszttel… Az élet és a család is néha nyomasztó teher lehet. Hányszor vagyunk egymás terhére időnként a családban? Ha elesik valamely családtagunk (bűnével, gyarlóságaival) vajon nem tekintünk-e rá, mint a „farizeusok”, hogy bezzeg én nem ilyen vagyok. És amikor én esem el, várom-e, hogy fölsegítsenek Elfogadjuk-e egymás segítségét? Kérünk Uram, segíts megérteni családunk minden tagjának, hogy egymás nélkül nehezebb a család keresztútja!