A kempo remek lehetőség a kikapcsolódásra, a feszültség levezetésére és nem utolsó sorban kiváló testmozgási forma. Megtalálhatóak benne a tradicionális stílusok és a modern, versenyorientált irányzatok elemei is. Ezeket ötvözi, hogy az éles önvédelmi helyzetben hatékonyan alkalmazhatóak legyenek.
Csodás rúgásokat, ütéseket, fojtásokat láthatunk egy kempo versenyre kilátogatva. Erőtől duzzadó, kemény testű, tökéletes állóképességgel rendelkező harcosokat, akik fegyelmezetten, hatalmas kitartással és remek taktikai érzékkel küzdenek egymással. S ez nem is lehet másként, hiszen e sportban megtalálhatóak a karate alapállásai, ütései, védései, a thai-boksz rúgásai, a judo, a jiu-jitsu, a birkózás fogásai, földre vitele, feszítése is. Emellett nem hiányozhatnak az önvédelmi technikák és a formagyakorlatok sem. 
Csodás rúgásokat, ütéseket, fojtásokat láthatunk egy kempo versenyen / A fotón Burián Bendegúz kempo világbajnok harc közben Fotó: Koza Márk
A kempo folyamatosan megújul és fejlődik – ahogyan művelője is. Alapját tradicionális távolkeleti harcművészet adja: gyökerei az i.sz. 500-as évekre nyúlnak vissza. Az anekdota szerint egy indiai herceg, Bodhidarma Kínába utazott, hogy felkutassa a buddhizmus eredetét és tanulmányozza a Zen hagyományát. I.sz. 520 körül ért Kínába, ahol az egyik shaolin templomban kilenc éven át meditált. A templom Honan tartományában állt, s ezidő alatt többször terrorizálták a helyi falvak lakóit (és a templomot) a banditák. Ezért úgy döntött a herceg, hogy megtanítja a szerzeteseknek harcművészetét. Azt, hogy miként használják a kezüket, a tenyerüket, a lábukat fegyverként. Tanítását Shih Pa Lo Han Sho-nak nevezte el („a felvilágosult ember tizennyolc keze módszer”), amit később Chuanfa-nak hívtak. A „Chauan” jelentése ököl, így született meg az „ököl törvénye”, ami japánul „kempo”. A kempo egyre jobban elterjedt Kínában – miközben a szerzetesek és harcosok mind adtak hozzá valamit az alapokhoz. 
A kemposok mindig fegyelmezetten, remek taktikai érzékkel küzdenek / A fotón Koza Márk kempo világbajnok bizonyít a ringben Fotó: Kecskés Tamás A következő fontos állomásként arra az időszakra tekinthetünk, amikor Ch’ueh Taun Shang saját technikájával összefonva kialakított egy 72 technikából álló rendszert. Ezt egy másik mesterrel, Li-vel tovább fejlesztette. Ekkor vált ketté a kempo és a kung-fu története. A 16-18. században sokan utaztak Japánból Kínába kempo-t tanulni. A mai modern kempo stílusok a Kumamoto családhoz fűződnek, akik rendszerezték a kempo elveit. (Így jött létre a Kosho ryu Kempo.) A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:https://fmc.hu/2022/02/08/kempo-az-okol-torvenye