Rövidesen elérkezik az a megmérettetés, amely sok diák számára az első igazán komoly vizsgahelyzetet jelenti: a középiskolai központi írásbeli felvételi.
A tapasztalatok szerint a jó eredmény kulcsa nem a kapkodó magolás, hanem az átgondolt, tudatos felkészülés.
Összeszedtük, mire érdemes figyelniük a tanulóknak és a szülőknek az elkövetkező hetekben.
Mit kell tudni a központi felvételiről?
A központi írásbeli egy egységes, országos vizsga, amelyet a 4, 6 és 8 osztályos középiskolákba jelentkező diákok írnak meg magyar nyelvből és matematikából. Mindkét tantárgyra 45 perc áll rendelkezésre, a maximálisan elérhető pontszám összesen 100.
A 2026-os felvételi menetrendje már ismert:
- a központi írásbeli időpontja 2026. január 24.,
- a szóbeli felvételiket az érintett iskolák 2026. március 2. és 19. között tartják.
Évről évre több tízezer család életében jelent ez fokozott izgalmat. Nem véletlenül: itt már nemcsak a tananyag ismerete számít, hanem az is, mennyire tud a diák koncentrálni, beosztani az idejét és kezelni a vizsgahelyzetből fakadó feszültséget.
Nem elég gyakorolni – érteni is kell a feladatok rendszerét
Sok tanuló ott követ el hibát, hogy rengeteg feladatot old meg, de nem látja át, milyen logika szerint épül fel a vizsga. Magyar nyelvből például különböző készségeket mérnek: rövid nyelvi és gondolkodtató feladatokat, szövegértést, majd egy fogalmazást, amely önmagában 10 pontot ér. Matematikából pedig nemcsak a végeredmény számít, hanem az is, hogyan jut el odáig a diák.
Ha a tanuló tisztában van azzal, hogy egy-egy feladattípus mit „vár el”, könnyebben dönt arról is, mennyi időt érdemes rászánni.
Az időkezelés külön tanulást igényel
A 45 perc sokak számára meglepően gyorsan eltelik. Éppen ezért fontos, hogy a felkészülés során ne csak feladatokat oldjanak meg, hanem időre gyakoroljanak. Akár rövidebb, 30–35 perces próbamérések is segíthetnek abban, hogy kialakuljon a megfelelő tempó.
Hasznos stratégia lehet, ha a diák először a könnyebb, „biztos pontokat” hozó feladatokat oldja meg, és csak utána tér vissza a nehezebbekhez. Nem érdemes hosszú percekre elakadni egyetlen kérdésnél.
Sok pont figyelmetlenségen múlik
A javítási tapasztalatok alapján a pontvesztések jelentős része nem tudáshiányból ered. Gyakori probléma, hogy a diák félreérti az utasítást, nem írja le a gondolatmenetet, vagy nem a kért formában adja meg a választ.
Egy jó megoldás is érhet kevesebbet, ha hiányzik belőle a levezetés – erre különösen matematikából érdemes odafigyelni.
A szülők szerepe: támogatás, nem plusz nyomás
A szakemberek szerint a szülők akkor segítenek a legtöbbet, ha nyugodt, kiszámítható hátteret biztosítanak. A rendszeres tanulási idő, a csendes környezet és a reális elvárások sokkal többet érnek, mint a folyamatos sürgetés.
Érdemes arra is figyelni, hogy a felkészülés ne váljon kimerítő hajrává: gyakran napi 15–20 perc célzott gyakorlás hatékonyabb, mint az alkalmi, többórás tanulás.
Digitális segítség a felkészüléshez
Egyre többen fordulnak online tanulási megoldásokhoz, amelyek vizsgaszerű feladatokkal és azonnali visszajelzéssel segítik a gyakorlást. Ilyen például a magyar fejlesztésű Jójegy, amely animált magyarázó videókat, gyakorlófeladatokat és vizsgaszimulációkat is kínál. A platform a középiskolai felvételi követelményeihez illeszkedő tananyagokkal is támogatja a diákokat.
Az ilyen eszközök egyik nagy előnye, hogy a tanuló előre megismeri a vizsga jellegét, ami önmagában is csökkentheti a szorongást.
A vizsga napja sem mindegy
A sikerhez az utolsó nap is sokat hozzátesz. A felvételi előtti estén fontos az időben lefekvés, a vizsga napján pedig a pontos érkezés. Érdemes folyadékkal és egy kisebb harapnivalóval készülni.
A feladatoknál kulcsfontosságú az alapos olvasás, az idő tudatos beosztása, valamint az, hogy maradjon néhány perc az ellenőrzésre. Ha nincs külön jelezve levonás a hibás válaszért, érdemes minden gondolatot leírni, ami a megoldáshoz kapcsolódik.
Egy kis izgalom teljesen természetes – sőt, akár segítheti is a koncentrációt. A lényeg, hogy a diák felkészülten és magabiztosan üljön be a terembe.