Szücs György művészettörténész,az Összetartozunk című tárlat kurátora vezette tegnap végig a látogatókat a Csók Képtárban, több mint 80, határokon túli magyar remekmű között. A tárlatvezetés megjelenítette a látogatók számára azt a párbeszédet, ami az alkotások között él, és ami az összetartozást hangsúlyozó szellemiséget képviseli – túl a konkrét, didaktikus utalásokon.

Több mint nyolcvan határon túli magyar alkotásból áll az Összetartozunk című kiállítás. A tárlat anyagát a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből Szücs György művészettörténész, az intézmény tudományos főigazgató-helyettese állította össze, ő vezette körbe tegnap délután az érdeklődőket a Csók István Képtárban.

Mindenkinek él a fejében néhány művésznév, akár ha a Felvidékre, akár ha Erdélyre gondolunk – Szervátiusz Jenőé, Gy. Szabó Béláé vagy Benczédi Sándoré, mondta a művészettörténész. Ugyanakkor az összefüggéseket, a határokon átnyúló izmusokkal való kapcsolatokat nagyon kevesen látják. Nem az volt a cél, hogy a 100 év Trianonra utaló, konkrét, kicsit didaktikus kiállítás jöjjön létre, hanem olyan válogatás készült, ami talán az embereket egy kicsit gondolkodásra készteti, és a művészetről szóló összefüggésekig mutat – a nemzetközi izmusok és a hazai hagyományok együttesével, a figurális alkotásoktól a modernebb műfajokig, fogalmazott Szücs György. A tárlatvezetés a mögöttes érzéseket jelezve, a ki nem mondott világokba, a nehezebben felfejthető történetekbe is betekintést adva vitte végig az érdeklődőket a kiállításban.

A festményeket, szobrokat, térplasztikákat, grafikákat és installációkat kilenc, a művek által kijelölt tematikus részben nézheti meg a közönség. Mint például a meneküléshez, a vándorláshoz kapcsolódó alkotásokhoz kapcsolódó Elindultam szép hazámból vagy A kisváros melankóliája, a Belső tájak képei és A magány feloldásáért.