Tegnap délután Telkiben, az olimpiai válogatott edzőtáborában aláírta hároméves szerződését Lázár Pál. Pali posztján talán a legnagyobb ígéret, nem véletlenül nevezte őt nemrég Mészöly Géza a legjobb magyar jobbhátvédnek. Debreceni születésű, a helyi sportiskolában kezdett futballozni, majd 2002-ben, tizennégy évesen szerződtette a DVSC Utánpótlás-nevelő kft. Hamar elkerült „otthonról”, 2005-től a Sopron játékosa lett, majd következett egy rövid, romániai kiruccanás, a soproni klubhoz hasonlóan Marius Vízer érdekeltségébe tartozó Liberty Salontánál.

Másfél esztendővel ezelőtt került Fehérvárra, első idényében 11 meccsen játszott a tavasszal szárnyaló Vidiben. Nyáron, Marko Andics érkezésével bizonytalanná vált a helye a kezdőcsapatban: hogy mennyire „peche” volt a szerb védő érkeztével, mutatja, Marko az idény legjobb futballistája lett… Pali mindössze 7 meccsen lépett pályára, de ezek közül is csak hármat játszott végig, egy alkalommal 77 percet kapott, a további három, egy-két perces epizódszerep volt. Lázár Pali sportemberi nagyságát mutatja, annak ellenére, hogy az új idény elején sem számított a legerősebb tizenegy tagjának, felvette a kesztyűt, küzdött, és jó formájával megteremtette a lehetőségét annak, hogy Andics átkerülhessen a másik oldalra, stabilizálva ezzel a védelmet. Pál jó formájára az utánpótlás-válogatott stábja is felfigyelt, az, hogy most ott van Telkiben, számára már nem előlegezett bizalom, hanem a jó teljesítmény elismerése, jutalma. Hosszabbított Alison is, a brazil támadó hároméves szerződést kötött a klubbal. A fiatal, még mindig csak huszonegy éves (tegnap előtt volt a születésnapja!) játékos Recifében kezdett futballozni, majd játszott a Flamengóban is egy rövid ideig: a Fla-tól került Ukrajnába, a Niva Vinnicához. A patinás, de nem túl acélos ukrán klubtól kölcsönjátékosként előbb a lett Liepaja Metallurgshoz, majd fél évre a Vidihez került, most pedig megvásároltuk a játékjogát és hároméves szerződést kapott. Alison tavaszi karrierje annyiban hasonlít Lázár Paliéhoz, hogy a szezon elején nem tartozott a legszűkebb kerethez, de előbb a tartalékcsapatban villogott, jól futballozott a Ligakupában, majd amikor lehetőséget kapott a Soproni Ligában, remekül élt vele.