Nagyboldogasszony-napi szentmisét celebrált a Szent Imre-templomban Spányi Antal püspök szerdán este. Nagyboldogasszony napja a legrégibb Mária-ünnepünk. Államalapító uralkodónk ekkorra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot, és ekkor tartott törvénykezést.

Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja. Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázótemplomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak.

Spányi Antal megyés püspök szentbeszédében arról szólt, hogy képesek vagyunk mindent megszokni, megszokással élni és életünk eseményeit is megszokással kezelni; azonban az események üzenetén, a miérteken nem mindenki gondolkozik el, nem keresi az okokat és azt, hogy a történések merre irányulnak. Az embernek aki látja a jeleket – el kell gondolkoznia azon, hogy mit és hogyan kell tennie ahhoz, hogy ne a pusztulás, hanem Mária, Nagyboldogasszony oltalma alatt szolgálja az életet.

„Az életünkben sokféle jellel találkozunk és ezeket fel kell fedeznünk, keresnünk kell az okokat. A hívő ember megérti, hogy a jelek Isten ajándékai. Ezek üzenetét mindenki megértheti, ha képesek vagyunk elgondolkozni ezeken és nem akarjuk a magunk kényelmében, magunkhoz ragaszkodva élni az életet. … Az első üzenet Isten végtelen szeretete, aki olyan világot teremtett, amiben számunkra is helyet adott. Az ember ebben a világban az anyai szeretet gondoskodásából bontakozik ki. A földi anyánk mellé pedig egy égi anyát is adott mellénk, aki olyan életet mutat előttünk, mely egyenesen, békességben és a szívünk derűjében Isten országa felé halad. Jó nekünk hálás lélekkel gondolni Istenre, aki nekünk adta Szűz Máriát, akinek égi imája végigkíséri életünket.” – mondta Spányi Antal.

Szent István király azt kérte Máriától, hogy legyen oltalmazója az országnak. A Kárpátok koszorúja, az erdők és a völgyek, a szorosok nyugalmat jelentenek, de lelki és szellemi védelem is kell az országnak, melyet Mária oltalmában talált meg. A megyés püspök végezetül arról beszélt, hogy válasszuk a jót, az életet oltalmazót és gazdagítót. „Töltse el szívünket igazi öröm és békesség, igazi gyermeki szeretettel szeressük Máriát, hogy segítsen bennünket hűségben elődeink szelleméhez – keresztény hitünkben megmaradva járhassuk az utunkat.”