A mai rohanó világban sokunkban él egy mélyebb vágy: megérteni önmagunkat, megtalálni belső békénket és rátalálni azokra az örök érvényű igazságokra, melyek túlmutatnak a mindennapi élet felszínén.
A „Lélekutazás a Végső Igazság felé” nem csupán egy könyvajánló sorozat címe – ez egy belső utazás kezdetének hívása.
Ebben az ajánlóban olyan könyveket mutatok be, melyek évszázadokon átívelő bölcsességet hoznak el hozzád: a jóga filozófiájától és meditációs tanításoktól kezdve a védikus irodalom klasszikusain át a modern spirituális pszichológia megközelítéseiig.
Ezek a művek nem feleletet adnak minden kérdésre, hanem sorsfordító kérdéseket vetnek fel – és lehetőséget arra, hogy te magad kezdj el válaszokat keresni.
Akár most ismerkedsz a spirituális irodalommal, akár régóta keresed a belső utat, ez a tíz könyv olyan tükör és útjelző lesz, amely erőt, inspirációt és felismerést ad a saját életutadhoz.
A Srí Guru-gítá szent versek vagy mantrák folyamatos áradata, mely életére kelti a bennünk szunnyadó energiákat (Sakti), és összekapcsol minket az Egyetemes Tanító kegyelmével.
A Purána szerint, amikor mindenki Siva istent, a Legfelsőbb Lényt, mindenek védelmezőjét imádta, Párvatí istennő döbbenten látta, hogy az Úr Siva hódolva imádkozik valakihez.
Zavartan megkérdezte tőle:
„Ha te vagy a mindenség Ura, és nincs semmi rajtad túl, akkor mégis ki előtt borulsz le?”
Siva kifinomult válaszában föltárja Srí Guru emelkedett helyzetét és fontosságát, amikor így szólt:
„A Guru princípium előtt hajtok fejet, mert ő az Abszolút Igazság (Brahman).”
Siva ezután guruvá válva nyilatkoztatta ki az Örök Tanítóról szóló egyetemes igazságot Párvatí istennőnek, aki e tanítás első beavatottja lett.
A Guru-gítá örök tanításai és finom rezgései teljesen átalakítják a kereső Szádhakát, akinek elméje lecsendesül és szíve megnyílik a legbensőbb önvaló, az Átman üzenetei felé. Végül megérthetjük, hogy Srí Guru maga a bennünk lakozó lélek, aki lépésről-lépésre elvezeti a tanítványt a Szamádhihoz, önmaga végső megismeréséhez.
Tartalomjegyzék
Invokáció
Bevezetés
Tisztelgés Vjászadéva Risi előtt
Srí Guru-gítá – Invokáció
Srí Guru-gítá – Első ének (válogatás)
Srí Guru-gítá – Második ének (válogatás)
Irodalomjegyzék
Idézett versek jegyzéke
Síva-Shakti és Guru mantrák QR kód
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/sri-guru-gita
A jóga tudományának legfényesebb koronaékszere, eredeti szanszkrit-magyar fordításban a Bhagavad-gítá.
„Ez a tudás a bölcsesség királya (Rádzsa-vidjá), királyi titok (Rádzsa-guhjam) és a legfelsőbb szentség, mivel megvalósítása közvetlen tapasztalatot (Pratjaksa) nyújt, ez a Dharma tökéletessége, nagyon könnyen, örömmel végezhető és örökkévaló.” Bhagavad-gítá 9.2.
E fenséges vagy királyi titkot (Rádzsa-guhjam) soha nem lehet teljességgel leírni, vagy élőszóval hiánytalanul feltárni, viszont kitörölhetetlenül bele van írva mindannyiunk szívébe. Létezésünk legnagyobb titka, legbensőbb tudatunk, a lelkünk felfedezésre vár, s az ehhez szükséges legkiválóbb útmutató maga a Bhagavad-gítá. Míg a Szamszárában, a létért való küzdelem világában vándorlunk, megszámlálhatatlan korokon keresztül pihen ott, várva a napot, amikor a Szádhaka, a megvilágosodásra érett jelölt széttépve Májá tudatlanságának (Avidjá) fátylát, megpillantja az örökkévalót (Átman) saját szívében.
Nincs oly ember, legyen bármennyire elveszett, kinek ne lenne ez a vágy kitörölhetetlenül szívébe róva, de kevesen vannak, akik az emberi élet küldetését (Szamádhi) megvilágosodva beteljesítik. A különféle vallások és morálteológiák a felkészülés, az erőgyűjtés állomásai, a végső önvalóba (Átman) lépés, és a Legfelsőbb Úr (Para-brahman) megvalósítása előtt. (Bhagavad-gítá – Bakos Attila, Bakos Judit Eszter)
A Bhagavad-gítát tanulmányozva már nem hiszünk tovább szentimentálisan, és nem kérdezünk többé a benső válasz reménye nélkül. Aki ezen az ösvényen jár, maga éli át az Igazságot, és nem valami halál utáni mennyországban, hanem itt, még ebben az életben (Dzsívanmukta) megszabadulhat az illuzórikus anyagi boldogság és szenvedés (Szukham-Duhkham) váltakozó befolyásától.
Ha önállóan kutatod benső fejlődést, de ha egy jógaoktató tanfolyamon vagy jóga oktató képzésen, tanárképzésen fejleszted magad, a gyakorlatok és a technikai alapok elsajátítása mellett az önismereti úton is nagyot léphetsz előre, ha beépíted a Bhagavad-gítá tudását az életedbe. A jóga könyvek széles választékából is kiemelkedik ez a rendkívüli mű. Jógaoktató képzések, jóga oktatói tanfolyamok alap irodalma ez a könyv.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/bhagavad-gita-joga-filozofia-konyv
A Védanta Szútra szerint létezik egy legfőbb (Mahán) mód, mely véget vet (Násana) az evilági létezésből eredő félelemnek (Bhaja). Ennek révén átszeled a Szamszára óceánját, és eléred a Legfelsőbb Üdvösséget (Paramánanda). A Védánta értelmén való elmélkedés (Vicsára) hathatós tudáshoz (Gjána-uttama) vezet, melynek azonnali eredménye az evilági létezésből (Szamszára) születő szenvedés teljes (Átjantika) megsemmisülése. Sankarácsárja: Vivéka-csúdámani 44–45.
A Védánta a Véda- és Upanisad-irodalom betetőzését jelenti, míg a Szútra szó jelentése vezérfonal. A Védánta kifejezés az Upanisad-irodalmat, illetve annak végső lényegét jelöli. Az Upanisad-irodalom az ősi India különböző filozófiai áramlatainak tárháza, s ezért vált szükségessé az összegzés, amit a Védánta Szútra valósított meg. A Szútra-stílus igen különleges műfaj, mely az egymással sokszor már évszázados filozófiai vitában álló tanrendszerek összehangolására törekszik. Azonban a Védánta Szútra enciklopédikus volta ellenére sem homályos vagy gyakorlatiatlan, ha megfelelően kerül bemutatásra, maga lesz az azonnali inspiráció forrása.
Átfogó, egyetemes látásmódja képes kiemelni az elmét a materialista test-elme (Saríra-Manasz) életfelfogás kötöttségéből, és elvezetni a végső szabadság, a Legfelsőbb Abszolút (Para-Brahman) megvalósításáig. Mivel a mindennapi észlelésünk tárgya a sokféleség, ezért szükségessé vált annak ismertetése, hogy valójában minden az Abszolút, a Brahman, mely egy, második nélkül, míg a jelenségvilág sokszínűsége látszólagos (Májá) csupán. Ez az, melyet a Vedánta Szútra hirdet. (Védánta Szútra Bakos Attila magyarázataival)
brahma satyaṁ jagan mithyā jīvo brahmaiva nāparaḥ
Brahmanaz egyedüli valóság (Szatjam), a világ (Dzsagat) valótlan (Mithjá), az egyéni lélek (Dzsíva) lényegében nem különbözik (Nápara) a Brahmantól. Sankarácsárja: Brahma Gjánáváli Málá 20. (részlet)
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/vedanta-szutra
Az Élet a Himalája mestereivel jógakönyvünk Szvámi Rámától lebilincselően izgalmas mű egy jógi spirituális életútjáról, transzcendens tapasztalatairól
Amikor Szvámí Ráma tudati és szellemi felfedezőútjának e beszámolóját olvassuk – melyet olykor egyedül, máskor tanítók, guruk és szellemi vezetők társaságában járt be a hideg, egekbe törő, erdővel borított Himalája hegyei között – mintha különféle színekből és szövetekből szőtt falikárpitot látnánk, melyből a belső élet lényege árad. Tapasztalatait ő szerezte, de értékelésük ránk marad.” Barbara B. Brown, Ph.D.
„E jóga könyvet inkább hallgatjuk, mint olvassuk; egy tanító oly lenyűgözően meséli el a spiritualitás útján tett megkapó és egyedi utazását, hogy a belső tudatosság lényegéhez jutunk el általa.” Francis Borgia nővér, a Szent Ferenc Iskolanővérek rendjének egykori apácafőnöknője
„Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a jóga könyvet, mely modern korunk egyik valódi gondolkodójától, az indiai bölcsesség jeles képviselőjétől származik.” Franklin Merrell-Wolff
„E kedves barátom, Szvámí Ráma spirituális útját bemutató, gyönyörű munka kivételes módon és mélységben tárja fel az igazságot. Meggyőződésem szerint e kötet sok útkereső embert arra ösztönöz majd, hogy a szellemi-lelki élet felemelő ösvényére lépjen.”
Srí Szvámí Szatcsidánanda
„Az Élet a Himalája mestereivel különleges alkotás Srí Szvámí Ráma személyes tapasztalatairól, mely Mahátma Gandhi, Rabindranath Tagore, Srí Aurobindo, Rámana Maharisi, valamint számos himalájai bölcs életét, valamint tanításait mutatja be. Mintha az Iliászt olvashatnánk dióhéjban.” Inam Rahiman, India Egyesült Államokbeli nagykövetségének oktatásügyi és tudományokért felelős megbízottja, Washington, D.C.
„Léteznek olyan spirituális folyók, melyek az egyetemesség óceánjába futnak. Szvámí Ráma azonosnak tartotta a hinduizmus, az iszlám, a buddhizmus, a zsidó vallás és a kereszténység, tehát minden nagy vallás örök igazságait. Az Élet a Himalája mestereivel mindenki számára hasznos útikalauz. Mily kegyesen nyilvánult meg számomra az Isteni általad.” Pir Vilajat Khan
Minden jóga oktató tanfolyam, jógaoktató képzés alapirodalma ez a könyv.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/elet-a-himalaja-mestereivel-joga-filozofia-konyv-szvami-rama
Egészségesen és boldogan is élhetünk, feltéve, ha megértjük, hogy a boldogságot mi magunk teremtjük meg. Szvámí Ráma megmutatja, miként tehetünk szert nyugodt és békés elmére, hogyan fordíthatjuk azt befelé, és használhatjuk azt, az élet magasabb rendű céljairól való elmélkedés. (Az örömteli élet művészete jógakönyv Szvámí Rámától)
A bajok forrása elvárásainkban keresendő, ám ha önzetlenül és szeretettel teljesítjük feladatainkat, akkor semmiféle csalódásban nem lesz részünk. Az örömteli élet művészete megköveteli, hogy mindenekelőtt önmagunk urává váljunk. Ehhez arra van szükségünk, hogy fizikai testünket és tudatunkat egyaránt tökéletesítsük. Végül a legfontosabb tennivalónk mesteri módon átalakítani a körülöttünk levő világot. Igen ám, de hogyan? Szvámí Ráma erre is megadja a választ.
A boldogság művészete megköveteli, hogy önmagunk urává váljunk – először, hogy saját testünket és tudatunkat tökéletesítsük, majd, hogy mesteri módon átalakítsuk a körülöttünk levő világot. A bajok forrása elvárásainkban keresendő, de ha önzetlenül és szeretettel teljesítjük kötelességeinket, semmiféle csalódásban nem lesz részünk. (Az örömteli élet művészete)
„Az embereket a saját maguk által teremtett szenvedés éri utol. Először egy magas, vastag falat építenek, hogy hétköznapi életüket elválasszák attól, amit spirituális életnek gondolnak, majd azzal merítik ki magukat, hogy megpróbálják lerombolni e falat. Isten teremtménye vagy, de a boldogságot te magad teremted meg. …Miután megismered az élet jelentését és célját, nem pazarolsz több időt a múlton való bánkódásra, és a jövőn való tépelődésre. Látni fogod, hogy az élet gyönyörű szimfónia, és ettől kezdve élvezni tudod dallamát, s ritmusát. A teremtő abszolút benned lakozó kreativitása, önmagától és az erre irányuló erőfeszítések nélkül kezd átáramlani rajtad. Ekkor már nem a világtól várod majd a megszabadulást, hanem benne magában tapasztalod meg.” Szvámí Ráma Az örömteli élet művészete
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/az-oromteli-elet-muveszete-joga-konyv-szvami-rama
Miről szól ez a versmeditációs kötet?
Ha a szépség helyzetét elemezzük, nyilvánvalóvá válik, hogy a szépség nem egy anyagi dolog, hanem élmény, esztétikai élmény. Ráadásul a szépség öröme, vagyis az esztétikai öröm, természetes módon magából az önvalóból (Átman) fakad, habár a késztetés a külvilágból is jöhet. Nem lesz nehéz észrevenni, hogy az öröm, amely látszólag egy külső tárgyból származik, valójában nem ahhoz a tárgyhoz tartozik, hanem az élvező önvalójából vagy tudatából ered. Tehát az esztétikai élvezet (Rasza) feltételezi az önvalót, az Átmant, amely a Rasza természetes hálózata (Nádi).
Létezik egy különleges szerelmi jóga, a Rasza Szádhana, melynek alapvető célja a boldogtalanság (Duhkham) megszüntetése és ezzel párhuzamosan a valódi boldogság a Rasza-ánanda elérése úgy, hogy az többé ne vezessen vissza a boldogtalanság világi hangulataihoz.
„Kezemben tartom összekulcsolt kezeidet, míg a szívem téged keresve elmerül szemeid titkolózó sötétjében; téged, aki a kimondhatatlan szavak némasága mögé bújva, szüntelenül kerülsz engem. Tudom, hogy e végtelen keresztútnál meg kell elégednem ezzel a szeszélyes, száműzött szerelemmel, tudom, hogy csak egy pillanatra találkozhatunk. De lesz-e elég erőm átvezetni téged zavart világunk megannyi labirintusán? Van-e elég kenyerem, hogy az úton enni adjak neked, mely kitarthat, amíg te is átérsz sértetlenül a halál fenyegető boltíve alatt.” Bakos Attila
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/nevet-adnek-az-ejszakanak
A karmának, a cselekvés és létezés mechanizmusának kötelét mi magunk fonjuk a cselekedetek, a gondolatok, a vágyak és a személyiség rejtett hajlamai által. Miközben az elme örökké felfokozott állapotban van, és kifelé irányul a kielégülés vagy megnyugvás céljából, a valódi örömöt az adhatná meg, ha kiszabadulnánk e képzetlen, csapongó elme fogságából. A karma elvezet bennünket az élet valódi céljának beteljesítéséhez. Lehetővé teszi az életfolyamat megtisztítását, a tökéletesség elérését, továbbá rávilágít az élet erkölcsi és spirituális értékeire, az élet művészetére és élvezetére.
A világegyetem valódi természete az Igazság, s a tudatosság fejlesztésével felismerhetjük az örökkévalót a nem örökkévaló közepette. Két rendkívül lényeges mozdulatot kell gyakorolnunk egyszerre: az örökkévalót választjuk, a nem örökkévalót pedig nem választjuk. Ezáltal az elmét a legfelsőbb jóhoz láncoljuk a nem ragaszkodás, vagyis a szeretet legmagasabb rendű formája által, s örömünket leljük abban, hogy mindent szeretünk. Háttérbe szorítva önös késztetéseinket lehetséges az Önvalóval (Átman), az élet valóságával kapcsolatba kerülni.
„A körülöttünk lévő világ nem más, mint az áldásos Önvaló, és azért vagyunk itt, hogy élvezzük. Azért nem mutatkozik előttünk alapvető és valódi alakjában, mert az örömök önérdekű érzékelésébe ragadunk. Nem az életet kell megváltoztatni, csak a hozzáállásunkat.” Szvámí Ráma: Szabadulás a karma kötelékéből.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/szvami-rama-szabadulas-a-karma-kotelekebol
Bizonyos szempontból minden indiai szellemi iskola alapelve Védikus: erejük a tudásban áll, módszerük a tudás, habár nem mindig az intelligencia (Buddhi) megkülönböztető erejét használják, hanem mondjuk a szív (Hrid) tudását, amely a szeretetben (Bhakti), hitben vagy a cselekvő akarat tudásában fejeződik ki. A Jógában az úr mindig a Purusa, a tudatos lélek, amely tud, megfigyel, vonz és irányít. – írja Sri Aurobundo, az Esszék a tantráról a nőről és a természet feletti emberről c. könyvében.
A Tantrában ezzel szemben a Prakriti, a Természet Lelke, az Életenergia, a Sakti, a világegyetemet mozgató szándék a kulcs. A Tantra abból az egyetemes igazságból indul ki, hogy a létnek két pólusa van, amelyek esszenciális egysége a lét titka. Ezek a Brahman és Sakti, a Tudat és a Természet – a Természet a tudat ereje, vagy inkább maga a tudat erő formájában. A tantra-jógi úgy érte el céljait (önuralom, tökéletesség, felszabadulás és üdvösség), hogy megtanulta és alkalmazta ezen akarati erő belső titkait, módszerét, vagyis tantráját. Ahelyett, hogy visszavonult volna a megnyilvánult természettől és annak nehézségeitől, szembenézett velük, megragadta és meghódította azokat.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/sri-aurobindo-esszek-a-tantrarol-a-norol-es-a-termeszet-feletti-emberrol
„Most elbeszélem a jógatudomány koronaékszerét (Jóga-csúdámani), mely a legkiválóbb eszköz az elkülönülés (Kaivalja) eléréséhez. Olyan mélységes titok (Sziddhi) ez, amely támogatást nyújt a haladni vágyó (gyakorló) jóga-ismerőknek (Jóga-vittamah).”Jóga-csúdámani Upanisád 1.
Az ember maga a lélekből, az elméből a pránából és a testből áll, vagy más megközelítésben a lélekből és annak kósháiból áll, amelyek mindegyike ugyanannak az egyetemes energiának, a különböző fokú megnyilvánulása.
A fizikai és a pszichés állapotunk jó indikátora a pránikus állapotunknak, AMI NEM MÁS, MINT AZ ENERGIASZINTÜNK + ÁLTALÁNOS KEDÉLYÁLLAPOTUNK. (Csakrapszichológia – Bakos Attila, Bakos Judit Eszter PhD)
A Csakra Pszichológia, s benne a teljes Jóga-csúdámani Upanisád (szanszkrit-magyar) a helyénvaló élet művészetéről szól, egy semmihez sem mérhető folyamatról, arról az útról (Márga), vagy gyakorlatról (Szádhana), mely az Abszolúttal (Brahman), vagy az Önvalóval (Átman) való harmonikus és örömteli (Ánanda) egységhez vezet.
A Jóga gyakorlása a természetfeletti egyesülés ösvénye. Mégis legbensőbb lényege kifejezhető az anyagi lét tárgyait illető természetes egyszerűségben (Árdzsavam), mely a vágyak (Káma) szakszerű csökkentésének gyakorlata (Pratjáhára). Továbbá a kifinomult, később magasrendű gondolkodásban (Buddhi-jóga), mely minden dolgok végső megértésére (Szamádhi) vezet.
E jóga könyv gyakorlati módon ismerteti a Narada relax hangmeditáció és jóga nidra módszereit (CD melléklet), és a Náda jóga tudományát a csakra pszichológia tükrében. Maga a transzcendens hangzás, a Para náda túl van az elme (Manasz) és más kognitív érzékszervek (Indriják) általi megismerésen. A Para náda az őseredeti hang, ami a legmagasabb rendű tudatosság (Turíja) valóságát hordozza. (Csakra Pszichológia – Bakos Attila, Bakos Judit Eszter PhD)
A csakrák tudománya megkerülhetetlen módon összefonódik az önismereti út bizonyos szakaszaival, különösképpen akkor, ha ez az út a jóga ösvényén vezet. Gyakorló jógiknak,valamint jógaoktatóknak kiváltképp ajánljuk ezt a gyakorlati tudást, mivel szorosan összefügg az ászana, pranajáma, és pratyáhára elméleti és gyakorlati megértésével, lényegük elsajátításával.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/csakra-pszichologia-joga-konyv-bakos-attila-bakos-judit-eszter
Ez a hatalmas, születetlen (Mahán-adzsa), halhatatlan és félelem nélküli (Abhajam) önvaló a Brahman. A Brahman valójában félelemnélküliség. Aki így ismeri, az félelem nélküli Brahman lesz maga is. Brihadáranjaka-upanisad 4.4.25.
A Brihadáranjaka-upanisad a bölcsesség (Vigjána) hatalmas erdeje, bemutatja a lelki tudás minden aspektusát és feltárja az élet titkát annak különféle állomásain. Ez a lélek (Átman) megnyilvánulása, tisztelettel és odaadással (Bhakti) tanulmányozzuk, mivel örök támaszt nyújt, vezet és oltalmaz minket a jóga útján. Önmagában egy rendkívüli meditáció, a Védák benső értelmének feltárulása, a valódi Védánta. Az életet annak egységében értelmezi, s bemutatja a külső tettek belső jelentését, a kettő közötti kapcsolatot, s ezek mögöttes valóságát, a Brahmant. Megvilágítja, hogy a mentális cselekvés ugyanolyan erőteljes, mint a külső, illetve még annál is több kapacitással bír, hogy létrehozza a kívánt hatást.
Ennek érdekében tanítja a Végső Valóságon való meditáció számtalan formáját, kezdve a kozmikus ló ábrázolásával és a hozzá kapcsolódó áldozattal. Ezt nem a földi javakért végezzük, hanem a lélek beteljesedéséért: a szabadságért (Móksa) és az örökkévaló boldogságért (Ánanda), melyeket nem érint a változás és a halál. A belső utat megjárt egykori őseink bejárták a bennük lévő egeket és földeket, alámerültek a tudattalanba és tudatalattiba, felemelkedtek a tudatfelettibe; megfejtették a halál talányát, és meglelték a halhatatlanság (Amrita) titkát. Rájöttek, hogy miként a vízbe ejtett só feloldódik a vízben és nem lehet újra kivenni, de bárhol is ízleljük meg a vizet, az íze sós lesz, éppúgy ez a hatalmas, végtelen és határtalan Valóság (Brahman) a Tiszta Tudat maga.
Megrendelhető: https://www.danvantara.hu/brihadaranjaka-upanisad