Ma, február 18-án, hamvazószerdával kezdetét vette a nagyböjt, a keresztény világ negyvennapos felkészülési időszaka húsvét előtt.

A farsangi mulatságokat és bálokat most a csendesebb, elmélyültebb hetek váltják fel: a templomokban ma hamuból rajzolnak keresztet a hívek homlokára, a mulandóságra és a belső megtisztulásra emlékeztetve.

A nagyböjt a húsvét előtti 40 nap – a vasárnapokat nem számítva –, amely idén április 5-ig tart. A római katolikus hagyomány szerint hamvazószerdán és nagypénteken szigorúbb böjt érvényes, a nagyböjt péntekjein pedig hústilalom van. A 40 nap Jézus sivatagi böjtjére utal, és évszázadok óta az önvizsgálat, a lemondás és a lelki felkészülés időszaka.

Székesfehérváron is megtelnek a templomok a böjti időszak kezdetén: a hamvazószerdai szentmisék mellett a következő hetekben keresztúti ájtatosságok, lelki programok és közösségi alkalmak is várják a híveket. A nagyböjt azonban nem csupán vallási esemény – sokan ilyenkor tudatosan lassítanak, lemondanak egy-egy megszokott kényelmi szokásról, több időt szánnak családra, csendre vagy jótékonykodásra.

A farsang zajos napjai után most egy befelé figyelő időszak kezdődik. Negyven nap arra, hogy újragondoljuk, mi igazán fontos – és hogy a húsvét ünnepét ne csak naptár szerint, hanem lélekben is felkészülten várjuk.