A nyár végével sok allergiás fellélegezne: vége a nagy melegnek, lassan bezárulnak az ablakok, és talán végre a papír zsebkendő is visszakerülhet a fiókba. A parlagfűre érzékenyek számára azonban a szeptember gyakran még egyáltalán nem jelenti az allergiaszezon végét. Sőt, előfordulhat, hogy éppen ilyenkor különösen kellemetlen a tüsszögés, az orrfolyás, az orrdugulás vagy a szemviszketés.

Ennek egyszerű oka van: a növények nem a naptárt figyelik. Magyarországon a gyomnövények pollenszórási időszaka jellemzően július közepétől október közepéig tart, és ebben az időszakban a parlagfű az egyik legfontosabb allergén. Az NNGYK korábbi pollenmonitorozási adatai szerint a parlagfűszezon csúcsa rendszerint augusztus végére, szeptember elejére esik.

Miért lehet még szeptemberben is ennyire erős?

A pollenterhelés egyik évről a másikra és akár egyik napról a másikra is változhat. Nagy szerepe van benne az időjárásnak: a tartósabb esős időszak visszafoghatja a levegő pollenterhelését, egy-egy zápor azonban csak átmeneti javulást hozhat. Ha ezt ismét szárazabb, melegebb idő követi, a pollenterhelés újra fokozódhat. Az NNGYK szerint éppen ezért az augusztusi és szeptemberi időjárás jelentősen befolyásolhatja a parlagfűszezon alakulását.

Ráadásul a pollenszemek a szél segítségével nagyobb távolságokra is eljuthatnak. Vagyis nem szükséges parlagfüves terület mellett laknunk ahhoz, hogy megérezzük a szezon hatását.

Nem csak a tüsszögés árulkodó

A parlagfű-allergia legjellemzőbb tünetei közé tartozik a tüsszögés, a vizes orrfolyás, az orrdugulás, valamint a viszkető, könnyező szem. Jelentkezhet orr- és szájpadlásviszketés is, és az allergiás légúti panaszok az arra hajlamosaknál komolyabb tüneteket is okozhatnak.

Ősszel azonban könnyű összekeverni az allergiát egy kezdődő megfázással. Ha valaki szeptemberben folyó orral és tüsszögéssel ébred, érthető módon először arra gondolhat, hogy elkapott valamilyen vírust. A viszkető, könnyező szem, az orrviszketés és a hosszabb ideig fennálló, allergénterheléshez igazodó panaszok inkább allergia mellett szólhatnak. A láz ezzel szemben nem jellemző a pollenallergiára.

A pollent teljesen elkerülni nehéz – de csökkenthető a találkozás

Parlagfűszezonban érdemes figyelni az aktuális pollenjelentést, különösen akkor, ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny. Magas pollenterhelés idején érdemes mérsékelni a hosszabb szabadtéri programokat, és lehetőség szerint zárva tartani az ablakokat azokban az időszakokban, amikor magas a pollenkoncentráció.

Apróságnak tűnik, de az otthoni rutinon is érdemes változtatni. A pollen megtapadhat a ruhán, a hajon, az ágyneműn és a törülközőn is. Éppen ezért pollenszezonban nem szerencsés a frissen mosott ruhákat és ágyneműket a szabadban szárítani. A kinti program után az átöltözés, illetve szükség esetén a hajmosás is segíthet abban, hogy kevesebb pollent vigyünk be a hálószobába.

A fűnyírás és más kerti munkák szintén fokozhatják a pollennek való kitettséget, ezért erős allergia esetén jobb, ha ezeket lehetőség szerint más végzi. Ha ez nem megoldható, megfelelő maszk viselése csökkentheti a belélegzett pollen mennyiségét.

Nem kell megvárni, amíg elviselhetetlenné válik

A pollenallergia tüneteinek kezelésére többféle gyógyszeres lehetőség áll rendelkezésre, például antihisztaminok és allergiás náthában alkalmazott orrspray-k. Hogy kinek melyik készítmény megfelelő, az függ a tünetektől és azok erősségétől is, ezért gyógyszerész vagy orvos segítségét érdemes kérni. Az NNGYK arra is felhívja a figyelmet, hogy a megfelelően beállított gyógyszeres kezelés mérsékelheti, illetve segíthet megelőzni az allergiás panaszok felerősödését.

Ha valakinél minden évben komoly tüneteket okoz a pollenszezon, allergológiai kivizsgálás is indokolt lehet. A cél ilyenkor nem csupán az, hogy kiderüljön, valóban a parlagfű-e a felelős, hanem az is, hogy személyre szabott kezelési terv szülessen.

Az ősz első napjai tehát még nem jelentik a szezon végét

A szeptemberi tüsszögést nem érdemes automatikusan megfázásnak betudni. A parlagfű pollenszórása ősszel is folytatódhat, a gyomnövények pollenjei pedig Magyarországon akár október közepéig jelen lehetnek a levegőben. Hogy pontosan meddig és milyen koncentrációban, azt az adott év időjárása és a helyi körülmények is befolyásolják.

Aki tehát szeptemberben még mindig a zsebkendő után nyúl, annak nem feltétlenül „húzódik el a megfázása”. Lehet, hogy egyszerűen még nem ért véget számára a pollenszezon. Ilyenkor a tünetek megfigyelése, az aktuális pollenterhelés követése és a megfelelő kezelés sokat segíthet abban, hogy az ősz ne állandó tüsszögéssel kezdődjön.