Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Idén márciusban a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ismét megrendezte a hagyományosan nagy érdeklődéssel várt szakmai találkozót, a III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferenciát, amely Magyarország egyetlen, nagykereskedő és gyártó cégekre specializálódott szakmai rendezvénye. A közönség soraiban a hazai gyártói és nagykereskedelmi szféra legjelesebb képviselői foglaltak helyet, míg az előadólistáról közismert és népszerű szakemberek, tanácsadók neve köszönt vissza

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE „- A konferencia célja az volt, hogy a cégvezetőknek bemutassa a legújabb marketing-, gazdasági, pénzügyi és internetes trendeket.” – nyilatkozta a Jagodics Rita, a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. ügyvezetője, vezető marketingszaktanácsadója. A III. Országos Nagykereskedelmi és Gyártói Konferenciával egyidejűleg hozták nyilvánosságra annak a kutatásnak az összefoglaló elemzését melyet 156 hazai nagykereskedelmi cég és gyártó vállalat vezetőinek kérdőíves megkérdezésével készített a Kereskedelmi Marketing Trendek Kft. A kutatóknak arra a kérdésére, hogy „Az elmúlt évet gazdasági szempontból javuló vagy gyengülő tendenciának gondolja-e?” a legtöbben pozitívan válaszoltak. (156 válaszadó közül 70-en). Hasonlóan pozitív az internetes viszonteladók véleménye is. Ez a kutatási eredmény azt jelenti, hogy a nagykereskedők gyártók közül 49-en mondták azt hogy „sikerült növelniük az új viszonteladók számát” – (azaz több partnerük lett). 36-an nyilatkozták azt, hogy „nincs viszonteladójuk”. Az elmúlt évek tendenciáiban látható, hogy egyre több értékesítési csatorna esik ki a láncolatból: – Gyártók értékesítenek kiskereskedőknek, multinacionális cégeknek, vagy épp végfelhasználóknak. Ebben az esetben kimarad a klasszikus nagykereskedelmi szereplő a láncolatból. – Arra is van azonban precedens, hogy a nagykereskedő kezd el saját márkás termékeket gyártani, vagy kiemelni kínálatából egy stratégiai márkát, így a neki beszállító gyártó szerepe csökken. „A nagykereskedelmi értékesítések körülbelül hány százaléka történik az interneten keresztül?” kérdésre adott válaszokból az derül ki, hogy a kereskedelem legnagyobb része nem interneten keresztül történik. 47 válaszadó jelölte meg a „30% alatt” lehetőséget. Ezekből az adatokból az következtethető ki, hogy nem szívesen kereskednek az interneten keresztül. Még mindig tapasztalható egyfajta tartózkodás ezen opció iránt. Ugyanakkor pedig a nagykereskedők, gyártók többsége (45-en) említette azt, hogy növekedett azon viszonteladóik száma, akik interneten értékesítenek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a vevőik már az interneten rendelnek, azonban a nagykereskedők, gyártók internetes megjelenése még nem elég erős. A viszonteladókra vonatkozó kérdésre adott válaszokból az világlik ki, hogy kevés viszonteladóval rendelkeznek a cégek.
Az „50 alatt” válaszra 56 felelet érkezett. A megkérdezettek közül (második
leggyakoribb válasz) 35-en a „nem rendelkezik viszonteladóval” kategóriát jelölték meg. A „viszonteladók vásárlási összege” leginkább stagnál, azon cégek között is, amelyeknek van viszonteladójuk. A viszonteladók az olcsóbb termékeket keresik (összesen 57 ilyen válasz érkezett), míg a drágább termékekre mindösszesen „csak” 11. További érdekesség az, hogy érkezett felelet az egyetlen termék lehetőségre is, amelyet 18-an választottak. Azonban a cégek tapasztalata, hogy leginkább ez változó (70 válasz). Ebből az tűnik ki, hogy ez a szektor még mindig nagyon változó, és még érződnek a válság utóhatásai, ez arra mutat rá, hogy nehezen befolyásolják a viszonteladóikat a magasabb minőségű, de tartósabb termékek továbbértékesítésére. A legtöbb cég nem rendelkezik export tevékenységgel (103 ilyen válasz érkezett, míg a „rendelkezik”válaszra mindösszesen csak 53.) Ebből nyilvánvaló, hogy a cégek túlnyomórésze az import tevékenységre fókuszál. A cégek a „viszonteladóikat segítik valamilyen eszközzel, illetve támogatással”. Ellenben a beszállítókról ugyanez nem mondható el, amelynek egyrészt az az oka, hogy nincs beszállítójuk a viszonteladóknak, másrészt nem kapnak támogatást (válaszok: 99 igen, 57 nem). Ezzel szemben a beszállítókról szóló kérdésben a válaszok: 59 igen, 75 nem, 22 nem rendelkezik beszállítóval. A legtöbben „kiskereskedőknek, illetve végfelhasználóknak értékesítenek”. A cégeknek való közvetlen értékesítés is jelentős, míg a multinacionális cégeknek kevesen adnak el.
A válaszadók közül a kiskereskedőknek 109, a végfelhasználóknak 107 ad el valamilyen terméket.
Az „elmúlt évekhez való viszonyításból” kiderül, hogy régebben is ugyanúgy az olcsóbb termékeket keresték, (90 válaszadó felelt így), tehát arányaiban ez sem sokat változott.
A „marketingre, reklámozásra fordított összeget” növelték a cégek. Kevés válaszadó jelölte meg a „csökkentettem” opciót.
Ez az adat a 2013-as évhez képest nőtt. Láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a cégük megismertetésére, egy-egy termék bemutatására. (68 növelte, 16 csökkentette, 59 ugyannyit költött rá.)
A „képzésre szánt összeg” adatai mást mutatnak. Majdnem azonos számúan növelték az erre szánt ráfordítást, mint akik ugyanannyit szántak rá. A válaszokból az is kiderül, hogy ugyan kevesen, de csökkentették a képzési költségeket. Egyre inkább az a tendencia érvényesül, hogy a cégvezetők belátják a képzés fontosságát.