„Van a lelkünknek egy olyan része, amit egyedül ez a zene képes felébreszteni.” – Király Dáviddal beszélgettem a népzenéről, a medveherélésről, az Ifjú Pásztorzenészek Szövetségéről és a dudakészítésről.

„A medveherélés a somogyi Berzencén fennmaradt farsangi alakoskodó hagyomány, amit az Ifjú Pásztorzenészek Szövetsége nevezetű formációval egy budapesti klubba is elvittünk idén.” – mesélte Király Dávid – „Ez egy nagyon mulatságos esemény, de emellett komoly mögöttes tartalma is van. A medve az elementáris erőket szimbolizálja, a termékenységet, a vadságot. Ezért láncon vezetik a medvének öltözött maszkos illetőt, mert goromba módon zaklatja a közönséget, főleg a nőket, mert mindenkire ráugrik. Ezek az erők hagyományosan a farsangi időben szabadjára vannak engedve, azonban a farsang végén a medvét kiherélik, a maszkos emberünk lába között lógó zsákból kivágják a két zsömlét vagy krumplit, ami „lányok s asszonyok között használatra szétosztatik”. Ez egyfajta téltemető rítus is. A zabolátlan erőket a farsangot követő nagyböjtben megfegyelmezik, hogy helyüket egy magasabb értelem hassa át.”Az Ifjú Pásztorzenészek Szövetségét nemrég alapította Dávid néhány zenész cimborájával közösen, mert célul tűzték ki a pásztorok zenei hagyományának kutatását és megőrzését. Elsősorban a Dunántúl területeire, azon belül is a középső részekre, tehát Fejér, Veszprém, Zala és Vas megyékre koncentrálnak, mivel valamennyien innen származnak, és mindannyian dudán és furulyákon, tehát a pásztorok legjellemzőbb hangszerein zenélnek. Terveik között szerepel, hogy lemezeket is megjelentetnek e tájak zenéjének felelevenítésével. Van a lelkünknek egy olyan része, amit egyedül ez a zene képes felébreszteni (Fotó: Majnik Zsolt) „A táncházmozgalomnak köszönhetően rengetegen ismerik például Erdély zenéit és táncait, de még ezen a közegen belül is kevesen foglalkoznak az említett megyék zenéivel.” – fejtette ki a fehérvári fiatalember – „Ritkák a zenei feldolgozások és az olyan táncalkalmak is, ahol a Dunántúl középső részének zenéjére mulathatnánk. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni. Ezért kutatunk, tanulunk (egymástól is), fúrunk-faragunk és dudabálokat rendezünk. Ezeken a megszokott moldvai és vonós felállásoktól eltérően kizárólag duda- és furulyazenére táncolunk, nótázunk. Néha citerások is beszállnak, ami szintén burdon hangszer, ezért jól megfér a duda mellett. Nyáron tervezzük egy lemeznyi hangzóanyag rögzítését is.” Dávid – ahogyan előző cikkemből kiderült – a gödi Bese Botondnál tanulta meg a dudálás alapjait, majd órákat vett az Óbudai Népzenei Iskolában oktató Szabó Zoltántól, és a Pécsett élő kiváló dudakészítő dudástól, Végh Andortól is. Jelenleg többnyire eredeti, a népzenegyűjtőktől ránk maradt felvételekről tanul. Tehetségét a Felszállott a páva című műsorban is megcsodálhattuk. Király Dávid tehetségét a Felszállott a páva című műsorban is megcsodálhattuk (Fotó: Kis Ferenc) „Nagyon jó élmény volt a Páván szerepelni, de legtöbbet a felkészülés során gazdagodtam.” – emlékezett vissza a műsorra – „Ekkor kezdtem igazán intenzíven gyakorolni és utánajárni a dolgoknak. Másrészről érdekes szituáció volt a tévés közeg színfalai mögé látni, és megismerni sok kiváló zenészt és táncost. Harmadrészt visszajelzéseket kaptam az értékelések során, ezek pedig megerősítettek abban, hogy jó úton járok.” S mi ez az út? Hogy hova vezet? Mint mesélte: szeretne életvitelszerűen foglalkozni a zenével. Kutatással, műveléssel és tanítással egyaránt. (Innen is jött az ötlet az említett Szövetség megalapításához.) Idén felvételizik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre is duda-furulya szakra, hogy megtanuljon mindent, ami ezen a vonalon elérhető, illetve, hogy meglegyen a kellő végzettsége a tanításhoz. Király Dávid mindenhova magával viszi a dudáját, ahova csak teheti (Fotó: Király Dávid Facebook oldala) Mindemellett nagy vágya, hogy megismertesse a magyar dudazenét a külföldi közönséggel is, mohácsi kapcsolatai mentén elindulva. (Mint korábban említettem, Dávid rendszeresen részt vesz a mohácsi nemzetközi dudás találkozókon, melyre főként a Kárpát-medence környékéről érkeznek zenészek: Horvátországból, Szerbiából, Bulgáriából, Észak-Macedóniából, de mindig van egy-két nyugat-európai dudás is.) A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:https://www.fmc.hu/2019/03/23/medvehereles-dudaszoval/