1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény.

Normal 0 21 false false false HU JA X-NONE 1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény. A hír hallatán húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút? A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története. Mörk Leonóra író, újságíró, szerkesztő és műfordító, cikkei többek között az Elle-ben és a Nők Lapjában olvashatók. Első regénye a 2009-ben megjelent Az utolérhetetlen Mr. Yorke, amelyet azóta újabbak követtek: A Hellinger-Madonna, a Holdfény szonáta és a Lány igazgyöngyökkel, A papagájos ablak című szubjektív útinapló, illetve A porcelánlány. Ezt követte Ködkirálynő című regénye, melyben egy titokzatos mesekönyv üzenetét fejti meg a főszereplő. Olyan könyveket szeret írni, amilyeneket olvasni is: több idősíkon játszódó történeteket, ahol a múlt és a jelen összefonódik, és a hasonlóságok nyomán magunkra ismerhetünk. „A kislány mit sem sejtett a házigazdának a gonosszal vívott küzdelméről, csak gyönyörködve nézett körül a kertben, ahol az almafákról minden széllökésre fehér virágszirmok záporoztak a fűbe. Ekkor vette észre a fiút. A kaviccsal felszórt ösvény mellett, az egyik fa tövében feküdt az eget bámulva, fehér vászoningben, barna térdnadrágban, egyébiránt mezítláb, levetett gyapjúharisnyája és a cipője mellette hevert a fűben. … Leentje megtorpant. Sok lánnyal ellentétben nem félt a fiúktól, talán mert a bátyjától eltanulta erőt és mozgékonyságot igénylő, olykor vad játékaikat, és közben megismerte őket. Tudott gólyalábon egyensúlyozni, bakot ugrani, telente ügyesen siklani korcsolyájával a befagyott csatornák jegén, sőt szükség esetén verekedni is. Ez a mozdulatlanul fekvő alak azonban, a napfényben csillogó hajával és makacsul az égre szegezett szemével zavarba hozta.”