Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Alighanem kevesen gondolták, hogy harminccal tudunk nyerni Zalaegerszegen, de a csapat felülmúlta az óvatos várakozásokat.

A hétfői edzések és a szokásos videózás már a Sopron elleni szerdai rangadót vezették fel, de még pár mondat erejéig tekintsünk vissza szombatra. Nagyon nagy különbséggel nyert az Alba a ZTE otthonában, ahol addig még mindenki szoros meccset játszott. „Talán ebben a szezonban most néztünk ki legjobban, elöl, hátul is rendben voltunk” – mondja Braniszlav Dzunics. „Már az első félidőben is vezethettünk volna nagyobb különbséggel, de akkor még nem dobtuk be a helyzeteinket. Megint láthattuk, hogy nagyon jól állnak hozzá a padról érkező játékosok, ez komoly erénye ennek a csapatnak.” A hozzáállás tényleg remek, ez egyébként az utóbbi meccseken a lepattanók számában is megmutatkozik. Mert bár valóban fizikálisan is erős az Alba Fehérvár, ahogy Völgyi Péter is mondta, de a sok lepattanónak, közte rengeteg támadónak más titka is van: „El kell menni érte” – adja meg mosolyogva a receptet Lekli József, aki ebben a műfajban is remek. „Persze a védők figyelmetlensége is, ha az ellenfél sok támadólepattanót szedhet, de a fő, hogy menni kell érte. Mi mentünk, emellett pedig védekezésben is rendre odaértünk, nem enegdtünk könnyű dobásokat a Zalaegerszegnek.” Hosszabb kihagyás után tért vissza a pályára Szabó Zsolt, akinek teljesítményén nem látszott, hogy kiesett volna a ritmusból. „A második félidőben már jól ment, az elején még nem éreztem annyira a játékot. A védekezésünk is a meccs második felében volt igazán jó, akkor bizonytalanítottuk el végleg a hazaiakat. A lábam javulgat, remélem, egyre jobb lesz. A Sopron ellen is csak a győzelem lehet a célunk” – adott programot már szerdára Szabó Szöszi. Mert idei utolsó hazai fellépésén szeretne az eddigiekhez méltó teljesítménnyel elköszönni a közönségtől a csapat – erre még visszatérünk.